Kiderültek a titkolt kínai gigahitel részletei: drágábban adósodott el az Orbán-kormány, miközben olcsóbb uniós pénzt is kaphatott volna
Két év titkolózás után újabb részlet derült ki az Orbán-kormány kínai hiteléről: az Államadósság Kezelő Központ a 444 közérdekű adatigénylésére kiadta, hogy a magyar állam a jelenlegi kamatperiódusban évente összesen 3,916 százalékos kamattal vette fel az egymilliárd eurós kínai hitelt. A kölcsönről 2024 júliusában derült ki, hogy a magyar állam kormányzati bejelentés nélkül, már hónapokkal korábban lehívta azt kínai pénzintézetektől. A részleteket sokáig nem hozták nyilvánosságra, miközben a kormány éveken át azt állította, hogy kedvező feltételekkel jutott forráshoz. A mostani adat azért különösen fontos, mert közben Magyarország az Európai Uniótól jóval kedvezőbb feltételű hitelhez is juthatott volna, ha az Orbán-kormány hajlandó lett volna teljesíteni a jogállamisági feltételeket.
A 444 adatigénylése után jött a válasz
Az egymilliárd eurós kínai hitel részleteit a 444.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki. A lap korábban többször próbált információt szerezni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, de eredménytelenül. A választási eredmény után, április 17-én ismét benyújtották az adatigénylést, ezúttal az Államadósság Kezelő Központhoz.
Most megérkezett a válasz: a jelenlegi kamatperiódusban a magyar állam évente összesen 3,916 százalékos kamatot fizet a kínai hitel után.
Ez az adat azért jelentős, mert a hitelről korábban csak annyi volt ismert, hogy változó kamatozású, hároméves futamidejű, de a törlesztési ütemezést, a teljes visszafizetendő összeget és a pontos pénzügyi feltételeket nem hozták nyilvánosságra.
Titokban vették fel az egymilliárd eurós hitelt
A kínai hitelről 2024 júliusában derült ki, hogy a magyar állam kormányzati bejelentés nélkül egymilliárd eurót vett fel Kínától. Az összeget már 2024 áprilisában lehívták.
A hitelt három kínai pénzintézet biztosította: a Kínai Fejlesztési Bank, a Kínai Eximbank, valamint a Bank of China magyarországi ága. A konstrukció hároméves futamidejű, és a magyar államadósság részévé vált.
A hitel nagyságrendje sem mellékes. Az állam adóssága már februárban 133 milliárd euró volt, ezt növelte tovább az egymilliárdos kínai kölcsön. A 444 cikke szerint a kötvénytartozásokat nem számolva ez a magyar állam egyik legnagyobb fennálló hiteltartozása.
A kormány kedvező feltételekről beszélt
Varga Mihály korábban azt mondta, hogy a kormány „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodott meg. Gulyás Gergely pedig, amikor a hitel részleteiről kérdezték a kormányinfón, azt mondta, szerinte nem is gigahitelről van szó.
A most nyilvánosságra került kamatszint azonban új megvilágításba helyezi ezeket az állításokat. A 3,916 százalékos éves kamat nem tűnik kirívóan kedvezőnek, főleg annak fényében, hogy az Európai Unióból ennél olcsóbb forráshoz is hozzáférhetett volna Magyarország.
A kérdés most az, miért volt szükség a kínai hitelre, miért nem közölték korábban a pontos feltételeket, és milyen döntések vezettek oda, hogy az ország a kedvezményes uniós források helyett kínai finanszírozáshoz nyúlt.
Olcsóbb uniós hitel is elérhető lett volna
A történet egyik legfontosabb pontja, hogy Magyarország az Európai Unió helyreállítási alapjából több mint 3 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt is lehívhatott volna. Ezt azonban az Orbán-kormány nem tette meg, mert nem sikerült megegyeznie az Európai Unióval a jogállamisági és korrupcióellenes feltételekről.
Ez különösen súlyos döntésnek tűnik most, amikor kiderült, hogy a kínai hitel kamatszintje közel 4 százalék. A 444 összevetése szerint ugyanabban az időszakban, amikor Magyarország a kínai hitelt felvette, Csehország, amely szintén nem tagja az euróövezetnek, 3,5 százalékos kamattal bocsátott ki devizakötvényt.
Vagyis miközben a magyar kormány a kínai forrásra támaszkodott, más régiós országok olcsóbban finanszírozták magukat, az uniós lehetőségek pedig Magyarország számára is elérhetők lehettek volna.
Az uniós pénzekért most versenyt fut az idővel az új kormány
A kínai hitel ügye azért is különösen aktuális, mert a Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata az uniós források hazahozatala lesz. Magyar Péter leendő miniszterelnök a héten Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, éppen az uniós pénzek felszabadításáról.
A helyreállítási alapból Magyarországnak összesen 10,4 milliárd euró járna támogatás és kedvezményes hitel formájában. Ebből eddig csak nagyjából egymilliárd euró érkezett meg. A maradék lehívásához teljesíteni kellene a jogállamisági úgynevezett szupermérföldköveket, valamint a feltételességi eljárás elvárásait.
A határidő rendkívül szoros: augusztus végéig, az uniós intézmények nyári leállása miatt valójában inkább július végéig kellene elvégezni a szükséges jogalkotási és intézményi munkát. Ha ez nem sikerül, Magyarország elveszítheti a helyreállítási alap egy jelentős részét, és akár az előleg visszafizetésének kockázata is felmerülhet.
Magyar Péter új helyreállítási tervvel próbálhat fordítani
A Politico a héten arról írt, hogy forrásai szerint az új magyar kormány új helyreállítási tervet nyújthat be. Ez illeszkedik Magyar Péter brüsszeli tárgyalásaihoz és ahhoz a politikai vállaláshoz, hogy a Tisza-kormány teljesíti azokat a korrupcióellenes, igazságszolgáltatási és intézményi feltételeket, amelyek megnyithatják az utat az uniós pénzek előtt.
Ebben a helyzetben a kínai hitel nyilvánosságra került kamatszintje politikailag különösen kényelmetlen az Orbán-kormány számára. A számok azt sugallják, hogy Magyarország drágábban adósodhatott el Kína felé, miközben olcsóbb és átláthatóbb uniós forrásokat is szerezhetett volna.
A titkolózás lett az ügy egyik legnagyobb problémája
Az egymilliárd eurós kínai hitel önmagában is komoly gazdaságpolitikai döntés. De a legnagyobb politikai kérdés talán nem is csak a kamat, hanem a titkolózás.
A hitelt kormányzati bejelentés nélkül vették fel, a részleteket sokáig nem tették közzé, a törlesztés ütemezése továbbra sem teljesen ismert, és csak közérdekű adatigénylés után derült ki a jelenlegi kamatperiódus pontos éves költsége.
Egy ilyen nagyságrendű állami hitelnél az átláthatóság alapvető követelmény lenne. A magyar adófizetőknek joguk van tudni, milyen feltételekkel adósította el az országot a kormány, mennyi kamatot kell fizetni, és miért éppen ezt a finanszírozási formát választották.
Súlyos örökség marad az Orbán-kormány után
A kínai gigahitel ügye jól mutatja, milyen pénzügyi és politikai örökséget hagy maga után a leköszönő Orbán-kormány. Miközben az uniós források jelentős része a jogállamisági viták miatt beragadt, a kormány Kína felé fordult, és egymilliárd eurós hitelt vett fel kevéssé átlátható feltételekkel.
Most, amikor a Tisza-kormány az uniós pénzek hazahozatalára készül, a kínai hitel részletei újra rávilágítanak arra, mennyibe kerülhetett Magyarországnak az Orbán-kormány konfliktusos uniós politikája.
A tét nem pusztán pénzügyi. Arról is szól, hogy Magyarország milyen irányba akar tartozni: átlátható európai finanszírozási rendszerbe, szigorú jogállami feltételekkel, vagy titokban felvett, politikailag érzékeny kínai hitelek világába.
Fotó: MTI / MTV
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






