Titokban új béketerven dolgozik, az amerikai, és az orosz kormány
Titokban új béketerven dolgozik az amerikai és az orosz kormány – legalábbis ezt állítják az Axiosnak nyilatkozó amerikai és orosz források. A 28 pontból álló, még egyeztetés alatt lévő javaslat célja, hogy tárgyalásos úton vessen véget az ukrajnai háborúnak, és új alapokra helyezze az amerikai–orosz, illetve amerikai–ukrán kapcsolatokat. A tervezet a gázai tűzszüneti megállapodás logikáját követné, és kényes kérdéseket érint az ukrán biztonsági garanciáktól a kelet-ukrajnai megszállt területek jövőjéig. Bár számos részlet bizonytalan, mindkét fél óvatos optimizmusról beszél, miközben Európa figyelemmel követi az alakuló diplomáciai folyamatot. A most kiszivárgott részletek új szakaszt jelezhetnek a háború diplomáciájában és a nagyhatalmi alkukban.
Titokban új béketerven dolgozik, az amerikai, és az orosz kormány – mit tudunk a 28 pontos javaslatról?
Az Axios értesülése szerint valóban titkos csatornákon zajlanak azok az egyeztetések, amelyek célja egy átfogó, 28 pontból álló béketerv kidolgozása az ukrajnai háború lezárására. A javaslat szerkezetét és logikáját állítólag a Donald Trump által kezdeményezett gázai tűzszüneti megállapodás inspirálta: lépcsőzetes, több fázisból álló folyamatban gondolkodik, amelyben a katonai lépések szorosan összefonódnak a politikai és biztonsági garanciákkal.
A tervezet négy nagy tematikus blokkból áll:
- az ukrajnai béke konkrét feltételei,
- az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák,
- az európai biztonsági architektúra jövője,
- valamint az amerikai–orosz és amerikai–ukrán kapcsolatok rendezése a háború után.
Egy magas rangú orosz tisztviselő az Axiosnak úgy fogalmazott: Moszkvában „optimisták a terv esélyeit illetően”. Ez önmagában is jelzésértékű, hiszen az elmúlt hónapokban több alkalommal úgy tűnt, az orosz vezetés a fronton szerzett pillanatnyi katonai előnyökben bízik, nem pedig egy kompromisszumos békében.
Kényes kérdések: kelet-ukrajnai területek és biztonsági garanciák
A legélesebb vitát – ahogy az várható volt – a kelet-ukrajnai területek sorsa jelenti. Az Axios forrásai szerint Moszkva olyan területekre is igényt formál, amelyeket jelenleg nem tart megszállva. Ez azt jelenti, hogy az orosz fél nem pusztán a de facto ellenőrzése alatt álló zónák nemzetközi elismertetését, hanem további politikai engedményeket is szeretne elérni.
Washington ezzel szemben azt próbálja elérni, hogy bármilyen megállapodás szilárd és hiteles biztonsági garanciákat biztosítson Ukrajnának. Ezek a garanciák nem feltétlenül jelentik a NATO-tagság azonnali kilátásba helyezését, de magukban foglalhatnak:
- két- vagy többoldalú védelmi megállapodásokat,
- hosszú távú fegyverszállítási és kiképzési programokat,
- az ukrán légvédelem és hadsereg modernizációját,
- valamint politikai és gazdasági támogatási csomagokat.
Az európai biztonsági kérdések blokkjában a hírek szerint szó lenne az olyan, régóta vitatott témákról is, mint a NATO keleti bővítése, a rakétarendszerek elhelyezése, illetve a hagyományos fegyverzetkorlátozási egyezmények esetleges újratárgyalása.
Kik tárgyalnak kivel? Trump-körök, orosz alapkezelő, ukrán tanácsadók
Az amerikai oldalról a tervek kidolgozását Steve Witkoff vezeti, akit Donald Trump különmegbízottjaként emlegetnek. Witkoff az elmúlt hetekben többször is tárgyalt Kirill Dmitrijevvel, az orosz állami befektetési alap, az RDIF vezetőjével. Dmitrijev közölte az Axiósszal, hogy október 24. és 26. között három napon át intenzív egyeztetéseket folytattak Miamiban Trump delegációjával.
Dmitrijev szerint „valós esély” van a megállapodásra, bár ő maga is elismeri, hogy a legérzékenyebb pontokon – elsősorban a területi kérdéseknél – még nagyon távol állnak az álláspontok.
Az ukrán fél is értesült a folyamatokról. Bár Witkoff tervezett törökországi találkozóját Volodimir Zelenszkijjel elhalasztották, az amerikai megbízott már egyeztetett az ukrán elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával, Rusztem Umerovval. Egy ukrán forrás úgy fogalmazott az Axiosnak: „Tudjuk, hogy dolgoznak valamin.” Ez a mondat jól jelzi, hogy Kijev nem a sajtóból értesül a háttéralkukról, ugyanakkor a részletekben még koránt sincs egyetértés.
A Fehér Ház üzenete: itt az idő a vérontás leállítására
A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint az amerikai elnök világossá tette: eljött az idő, hogy legalább megkíséreljék a tárgyalásos rendezést. A nyilatkozat lényegi üzenete az volt, hogy „ha mindkét fél rugalmas, véget érhet a háború”. Ez arra utal, hogy Washington nem vár feltétel nélküli kapitulációt Moszkvától, ugyanakkor elvárja, hogy Oroszország is tegyen érdemi engedményeket.
Az Axios információi szerint az Egyesült Államok rövidesen tájékoztatni kívánja az európai kormányokat a részletekről, és abban bízik, hogy az EU-tagállamok – Kijevvel együtt – készek lesznek egy közösen elfogadható kompromisszum kialakítására. Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő úgy fogalmazott: „Úgy gondoljuk, jó az időzítés, de mindkét félnek pragmatikusnak és realisztikusnak kell lennie.”
Bizonytalan budapesti csúcstalálkozó, bizonytalan menetrend
A tervezetet a következő Trump–Putyin-találkozóra szeretnék véglegesíteni. Az Axios szerint ennek helyszínéül Budapestet is felvetették, ám a csúcstalálkozó időpontja és konkrét menetrendje továbbra is bizonytalan. Az, hogy egyáltalán sor kerül-e ilyen személyes egyeztetésre, több tényezőtől függ:
- az amerikai belpolitikai helyzet alakulásától,
- az orosz vezetés aktuális katonai és gazdasági mozgásterétől,
- és attól, hogyan reagálnak az európai fővárosok az előzetesen ismertetett pontokra.
Egy ilyen csúcstalálkozó önmagában is politikai földrengést okozna, különösen egy olyan időszakban, amikor az európai vezetők jelentős része attól tart, hogy bármilyen „rosszul időzített” kompromisszum Ukrajna rovására mehet.
Esély egy valódi békére, vagy csak diplomáciai erőpróba?
A kiszivárgott információk alapján egyelőre nehéz megítélni, hogy a most formálódó béketerv valóban alkalmas lehet-e a háború lezárására, vagy inkább egy újabb diplomáciai játszma része. Az biztos, hogy:
- Moszkva területi igényei jelenlegi formájukban aligha elfogadhatók Kijev számára,
- Ukrajna biztonsági garanciák nélkül nem fogja feladni a területi integritás követelését,
- az Egyesült Államoknak pedig egy olyan kompromisszumot kellene közvetítenie, amely nem tűnik egyoldalú engedménynek az agresszor felé.
Mindezek fényében a legreálisabb forgatókönyv nem egy gyors, végleges béke, hanem egy olyan átmeneti megállapodás, amely legalább a harcok intenzitását csökkenti, és teret nyit a hosszabb távú rendezés számára.
Az azonban már most látszik: a háttérben zajló tárgyalások, a kiszivárgó részletek és a nagyhatalmi mozgások azt jelzik, hogy a diplomáciai fronton is új szakasz kezdődött. Hogy ebből valódi béke, fagyott konfliktus vagy újabb patthelyzet lesz, az a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése marad.
Borítókép: AFP
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
