Szijjártó azután szólt be a NATO-nak, hogy a szövetség hetekkel korábban megmutatta, mekkora fölényben van az orosz légierővel szemben
Szijjártó azután szólt be a NATO-nak, hogy a szövetség hetekkel korábban megmutatta, mekkora fölényben van az orosz légierővel szemben – derül ki a szakértői elemzésekből és a balti légtérben szeptemberben lezajlott nagyszabású, komplex elfogási művelet részleteiből. A külgazdasági és külügyminiszter novemberi litvániai posztjában azt állította, hogy a balti misszió „nap mint nap a harmadik világháború kockázatát hordozza”, és hogy éppen a magyar katonák jelenléte miatt sikerül elkerülni a háborús eszkalációt. Csakhogy a valóság ezzel éles ellentétben áll: az orosz légierő több mint 50 napja nem mer a balti légtérbe repülni, épp a NATO összehangolt és technológiailag elsöprő erejű fellépése miatt.
Szijjártó azután szólt be a NATO-nak, hogy a szövetség hetekkel korábban megmutatta, mekkora fölényben van az orosz légierővel szemben – a miniszteri narratíva és a tények ütközése
Szijjártó Péter november 10-i litvániai látogatása során a közösségi médiában arról írt, hogy a balti légtér védelme „a NATO jelenlegi legveszélyesebb küldetése”, ahol nap mint nap fennáll a NATO és az orosz hadsereg közvetlen konfrontációjának kockázata. A külügyminiszter szerint „hatalmas szerencse”, hogy magyar katonák látják el ezt a feladatot, mert így nagyobb az esélye annak, hogy elkerülhető egy globális konfliktus.
Csakhogy amikor a miniszter ezt írta, a valóság teljesen mást mutatott. Az orosz légierő ugyanis már több mint 50 napja nem merészkedett be Észtország, Lettország és Litvánia légterébe. Ennek oka nem a szerencse és nem a magyar katonák heroikus visszatartó ereje, hanem egy olyan szeptember 19-i NATO-akció, amelyet a katonai szakértők egyértelműen a modern hadviselés tankönyveinek példájaként emlegetnek.
A miniszter állításai tehát két okból is tévesek:
- nem volt napi szintű konfrontációs kockázat,
- és nem a magyar kontingens biztosította a „béke megőrzését”, hanem a NATO egészének összehangolt légi művelete.
Mi történt valójában szeptemberben? A NATO példátlan erődemonstrációja
A NATO szeptember 19-én olyan taktikát alkalmazott az orosz légtérsértésekkel szemben, amire korábban nem volt példa. Három orosz MiG–31-es repülőgép sértette meg Észtország légterét – ez 2014 óta már több mint negyvenedszer fordult elő. A NATO reakciója azonban ezúttal jelentősen eltért a megszokottól.
A szövetség nem a hagyományos, „mellérepülünk és kikísérjük” protokollt alkalmazta. Helyette egy komplex, többnemzetiségű erődemonstráció mellett döntött, amely teljesen megbénította az orosz gépek képességeit:
- radar nélkül repülő olasz F–35-ösök indultak el Ämariból,
- a svédek Meteor rakétákkal felszerelt Gripenjei csatlakoztak a hálózatra,
- az AWACS gépek és a németországi Udem központja a teljes helyzetképet megosztotta,
- a modern NATO informatikai rendszerek láthatatlanná tették a szövetség gépeit az orosz radarok számára,
- a Gripenek elektronikai hadviselése miatt az orosz műszerek értelmezhetetlen adatokat jeleztek.
Az orosz pilóták konkrétan „vakon” repültek. Nem láttak NATO-gépeket, nem tudtak kommunikálni, a műszereik működésképtelenné váltak.
A művelet mindössze 12 percig tartott, és az eredménye lesújtó volt Moszkvára nézve: a három MiG–31-es gyakorlatilag esély nélkül sodródott ki a saját légterébe.
A szakértők szerint egy éles harci helyzetben ezek a gépek úgy semmisültek volna meg, hogy a pilóták azt sem tudják, honnan érte őket találat.
Az akció után az orosz légierő több mint másfél hónapig nem mert visszatérni a balti államok közelébe.
A miniszter narratívája: politikai kommunikáció vagy informálatlanság?
A fenti tények fényében különösen problémás, hogy Szijjártó Péter novemberben veszélyes és napi szintű konfrontációról beszélt. Két lehetőség van:
1. vagy nem tudott a szeptemberi akcióról,
2. vagy tudatosan hallgatott róla, hogy a magyar kormány kommunikációja a „háborúpárti NATO” koncepció köré épülhessen.
Mindkét eset súlyos.
A miniszter ugyanis azt sugallta, hogy a NATO felelőtlen, háborús konfliktus szélére sodródott, és csak a magyar katonák békefenntartó habitusa akadályozta meg a súlyosabb következményeket. Csakhogy a valóság szerint:
- a magyar Gripenek nem vettek részt az oroszok visszaszorításában,
- a Közös Légi Műveleti Központ irányítja a missziót, nem Budapest,
- a NATO gépei lövés nélkül, magas technikai fölénnyel számolták fel az orosz provokációkat,
- és a szövetség ezzel éppen hogy csökkentette, nem pedig fokozta a feszültséget.
Ilyen körülmények között Szijjártó posztja nemhogy téves, hanem megtévesztő is volt.
A balti légtér orosz provokációi: rutinszerű, de veszélyes játék
A balti légtér megsértése Moszkva egyik kedvelt eszköze volt az elmúlt években. Ennek célja nem csupán tesztelés és piszkálgatás, hanem a NATO reakciós idejének, radarrendszereinek és taktikáinak feltérképezése.
Takács Márk katonai szakértő szerint ezek a manőverek pszichológiai hadviselési elemek is: az orosz légierő azt akarja sugallni, hogy bármikor képes belépni a NATO-légtérbe, ezért nem lenne hatékony sok erőforrást mozgatni ellene.
Csakhogy a szeptember 19-i akció után Moszkva hirtelen eltűnt a térségből. Ez önmagában is bizonyítja:
a NATO technológiai fölénye évekkel, ha nem évtizedekkel múlja felül az orosz légierő lehetőségeit.
A magyar politikai kommunikáció és a NATO-val való konfliktuskeresés
Szijjártó Péter bejegyzése illeszkedik a magyar kormány azon kommunikációs irányvonalához, amely szerint:
- a NATO háborúpárti,
- a magyar kormány békepárti,
- és a magyar haderő jelenléte kulcsfontosságú a feszültség csökkentésében.
Ez azonban a valóság fényében egyszerűen nem igaz. A NATO szeptemberben olyan műveletet hajtott végre, amely:
- békét teremtett,
- elrettentette az oroszokat,
- és lövés nélkül érte el célját.
A műveletben pedig nem a magyar haderő, hanem olasz F–35-ösök, svéd Gripenek, AWACS-gépek és több NATO-ország összehangolt irányítása vett részt.
Összegzés: a tények makacs dolgok
A szeptemberi NATO-akció új korszakot jelölt a balti légtér védelmében. A szövetség nem csupán reagált az orosz provokációra, hanem látványosan és technikailag megkérdőjelezhetetlen fölényt demonstrált.
Ezzel szemben Szijjártó Péter kommunikációja figyelmen kívül hagyta a katonai valóságot. A miniszter narratívája politikai célokra épült, és olyan képet festett a NATO-ról, amely ellentétes a szövetség tényleges működésével.
A valóság ugyanis az, hogy a NATO működése – és benne a magyar részvétel – csak azért hatékony, mert a szövetség erős, technológiailag fejlett és összehangolt. Ahogy Takács Márk is kiemelte:
a modern légi hadviselés nem a pilóták bátorságán, hanem a rendszerek együttműködésén és az információ minőségén múlik.
Borítókép: MTI/MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
