Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón hozza nyilvánosságra a kegyelmi ügy dossziéját
Rendkívüli sajtótájékoztatón beszél Magyar Péter a kegyelmi ügy dokumentumairól, miután a Tisza-kormány úgy döntött, nyilvánosságra hozza a bicskei gyermekotthon ügyéhez kapcsolódó kegyelmi dosszié Igazságügyi Minisztériumban található részét. A miniszterelnök szerint „ez az ügynek nem a vége”, mert a teljes képhez szükség lenne a Sándor-palotában őrzött iratokra is. Magyar Péter hétfőn már jelezte: a minisztériumi dokumentumok alapján K. Endre kegyelmi kérvényét Varga Judit akkori igazságügyi miniszter eredetileg támogatás nélkül küldte fel Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek, később azonban mégis ellenjegyezte a kegyelmi döntést. A kérdés most az: ki, miért és milyen indokkal változtatta meg az ügy irányát.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Magyar Péter: „Ez az ügynek nem a vége” – nyilvánosságra került a kegyelmi dosszié egyik része
„Ez az ügynek nem a vége” – jelentette ki Magyar Péter kedd reggel a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében tartott rendkívüli sajtótájékoztatón. A miniszterelnök azért állt a nyilvánosság elé, mert a Tisza-kormány közzétette a kegyelmi ügy dokumentációjának azt a részét, amely eddig az Igazságügyi Minisztériumban volt. Magyar Péter jelezte, hogy a nyilvánosságra hozott iratokban a hatályos jogszabályok miatt sok kitakarás szerepel, de szerinte így is fontos részletek derülnek ki a döntési folyamatról.
A kivetített dokumentumok alapján a kegyelmi iratcsomagban 49 terhelt ügye szerepelt. Magyar Péter szerint az iratokból kiderül, hogy a szakmai előkészítő terület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését. A miniszterelnök azt is közölte, hogy egy 2023. április 17-i feljegyzés szerint az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit sem támogatta a kegyelem megadását.
Magyar Péter szerint Varga Judit több mint negyven kegyelmi kérelmet terjesztett fel Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek, ezek közül azonban csak három esetben javasolta a kegyelem megadását. K. Endre ügye nem tartozott ezek közé. A miniszterelnök állítása szerint Novák Katalin később mégis megváltoztatta a döntést, majd az ügy visszakerült az Igazságügyi Minisztériumba, ahol Varga Judit végül ellenjegyezte a kegyelmi határozatot. Ennek indoklása Magyar Péter szerint nem szerepel a dokumentumokban.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a most nyilvánosságra hozott anyag csak a kegyelmi dosszié egyik fele. Szerinte a teljes dokumentáció másik része a Sándor-palotában lehet, ezért felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy kedd munkaidő végéig hozza nyilvánosságra a teljes iratanyagot.
Magyar Péter azt is jelezte, hogy a Tisza-frakció parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. A cél szerinte az, hogy kiderüljön: ki, milyen indokkal és milyen döntési láncon keresztül járult hozzá K. Endre kegyelméhez. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a nyilvánosságra hozott minisztériumi iratok fontos lépést jelentenek, de a kegyelmi ügy teljes hátterének feltárásához a Sándor-palota dokumentumaira is szükség van.
A botrány, amelyből megszületett a Tisza Párt
A kegyelmi ügy az elmúlt évek legsúlyosabb politikai botrányává vált Magyarországon. Nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin akkori köztársasági elnök és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is, miközben az ügyben fontos szereplőként emlegetett Balog Zoltán református püspök nem távozott minden közéleti pozíciójából. A botrány nemcsak a Fidesz politikai rendszerét rázta meg, hanem közvetlenül megnyitotta az utat Magyar Péter politikai felemelkedése előtt is.
Az ügy 2024. február 2-án robbant ki, amikor nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének. A férfit azért ítélték el, mert a szexuális bűncselekményekért elítélt volt igazgató ügyében arra kényszerített egy áldozatot, hogy vonja vissza a vallomását.
A kegyelmi döntés háttere azóta is számos kérdést vet fel. Novák Katalin soha nem adott érdemi magyarázatot arra, miért döntött K. Endre kegyelme mellett, Varga Judit pedig sokáig nem tisztázta, milyen javaslattal terjesztette fel az ügyet a Sándor-palotának. Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón azt mondta, tudja, mit javasolt Varga Judit, de ezt nem árulta el. Arra sem derült fény, hogy Orbán Viktor akkori miniszterelnöknek volt-e bármilyen szerepe a döntési folyamatban.
A történet különösen azért vált politikailag robbanásveszélyessé, mert a rendszerváltás óta csak egyetlen ismert eset volt, amikor egy igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését. 1998-ban Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter kérelmét, Göncz ugyan kegyelmet adott az egykori Agrobank-vezérnek, az igazságügyi miniszter azonban nem ellenjegyezte a dokumentumot.
A kegyelmi botrány politikai következményei messzire vezettek. Ekkor lépett elő a nyilvánosság elé Magyar Péter, akit addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert a közvélemény. A botrány után Magyar Péter gyorsan országos politikai szereplővé vált, majd felépítette a Tisza Pártot, amely végül kormányra került.
Miniszterelnökként Magyar Péter most újra elővette az ügyet: elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket. A kegyelmi ügy tehát nem zárult le Novák Katalin és Varga Judit távozásával: a botrány máig a magyar közélet egyik legfontosabb, feltárásra váró ügye maradt.
Magyar Péter szerint a minisztériumi dosszié csak az ügy egyik fele
A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen lehet teljes iratanyaga: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. A most nyilvánosságra kerülő dokumentumok az igazságügyi tárcánál található dossziéból származnak.
Magyar Péter már előre jelezte, hogy szerinte az Igazságügyi Minisztérium anyaga önmagában nem biztos, hogy minden kérdésre választ ad. A kormányfő szerint a teljes történet megértéséhez szükség lenne arra is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nyilvánosságra hozza a Sándor-palotában található teljes iratanyagot.
Magyar Péter felszólította az államfőt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg.
Varga Judit nem támogatta, mégis ellenjegyezte a kegyelmet
A kormányfő hétfői tájékoztatása szerint Varga Judit több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel 2024-ben Novák Katalinnak, de ezek közül csak háromnál javasolta a kegyelem megadását. K. Endre, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének ügye nem tartozott ezek közé.
Magyar Péter szerint a kegyelmi kérvény támogatás nélkül került fel Novák Katalinhoz, majd az államfő még nem ismert indokok alapján megváltoztatta a döntést, és kegyelmet adott K. Endrének.
A dokumentum ezután visszakerült az Igazságügyi Minisztériumba, ahol végigment a hivatali szinteken, Varga Judit pedig végül ellenjegyezte a kegyelmi döntést. A miniszterelnök szerint az iratokban nincs indoklás arra, miért történt ez a fordulat.
Sulyok Tamáson lehet a következő nyomás
A kegyelmi ügy most újra a köztársasági elnöki hivatalra irányítja a figyelmet. Novák Katalin már lemondott az ügy miatt, de Magyar Péter szerint a Sándor-palotában ma is ott lehetnek azok a dokumentumok, amelyekből kiderülhet, ki készítette elő a döntést, milyen érvek szerepeltek az előterjesztésben, és volt-e bármilyen politikai vagy személyes nyomásgyakorlás.
A miniszterelnök azt mondta, nem várja, hogy az iratokban nyíltan szerepeljen, ha valaki kívülről kérte a kegyelmet. Ugyanakkor szerinte az előterjesztésekből, megjegyzésekből vagy iratmozgásokból lehetnek olyan részletek, amelyek segíthetnek feltárni a döntés valódi hátterét.
Vizsgálóbizottság is jöhet
Magyar Péter hétfőn arról is beszélt, hogy a Tisza-frakció parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. Ennek feladata az lenne, hogy feltárja, pontosan milyen politikai, hivatali és személyes döntési lánc vezetett K. Endre kegyelméhez.
A kormányfő szerint a minisztériumi dosszié nyilvánosságra hozatala csak az első lépés. Ha Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában lévő iratokat, az újabb politikai konfliktust nyithat a köztársasági elnök és a Tisza-kormány között.
A botrány, amely megrengette az Orbán-rendszert
A kegyelmi ügy 2024 februárjában robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. A férfit azért ítélték el, mert a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatójának ügyében arra kényszerített egy áldozatot, hogy vonja vissza vallomását.
Az ügy nyolc nap alatt elsöpörte Novák Katalin köztársasági elnököt és Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert is. Balog Zoltán református püspök szerepe szintén a botrány középpontjába került, de ő nem távozott azonnal minden tisztségéből.
A kegyelmi botrány politikai következményei történelmi jelentőségűek voltak: ekkor lépett a nyilvánosság elé Magyar Péter, aki később felépítette a Tisza Pártot, megnyerte a választást, és ma már miniszterelnökként rendelte el az ügy iratainak nyilvánosságra hozatalát.
Újra előkerülhet a legfontosabb kérdés: ki kérte K. Endre kegyelmét?
A kegyelmi ügy legnagyobb kérdése azóta is megválaszolatlan: miért kapott kegyelmet K. Endre, ki javasolta, ki támogatta, és milyen szempontok alapján született meg a döntés.
Novák Katalin soha nem árulta el a valódi indokokat, Varga Judit pedig azt nem tisztázta nyilvánosan, pontosan milyen javaslattal küldte fel az ügyet az államfőnek. Gulyás Gergely korábban azt mondta, tudja, mit javasolt Varga, de nem árulja el.
Most a Tisza-kormány azt ígéri, nyilvánosság elé viszi azokat az iratokat, amelyek eddig a minisztérium falai között maradtak. A dokumentumokból kiderülhet, hogy a kegyelmi döntés hogyan haladt végig az állami rendszeren, de a teljes válaszhoz a Sándor-palota dossziéja is szükséges lehet.
A gyermekvédelmi rendszer egészét is átvilágítják
Magyar Péter kormánya nemcsak a kegyelmi döntés iratait vizsgálja. A miniszterelnök elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.
Ez azt jelenti, hogy a botrány most már nem kizárólag egy kegyelmi döntésről szól, hanem arról is, hogyan működött a gyermekvédelmi rendszer, kik tudhattak a visszaélésekről, kik mulasztottak, és miért maradhattak évekig védelem nélkül a gyerekek.
A kegyelmi ügy még mindig nem ért véget
Magyar Péter mostani sajtótájékoztatója új fejezetet nyithat az elmúlt évek legsúlyosabb politikai botrányában. A minisztériumi dosszié nyilvánosságra hozatala után a közvélemény először láthatja, milyen iratok alapján zajlott a döntéshozatal az Igazságügyi Minisztériumban.
A legnagyobb kérdés azonban továbbra is nyitott: mi szerepel a Sándor-palota teljes dossziéjában, és hajlandó-e Sulyok Tamás nyilvánosságra hozni azt. Ha nem, a kegyelmi ügyből újabb közjogi és politikai válság lehet.
Fotó: Magyar Péter / Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
