Megszólalt a legfőbb ügyész: az MNB-ügyben eddig 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok
Részletes interjúban beszélt a folyamatban lévő, nagy közérdeklődésre számot tartó büntetőügyekről Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát. A Magyar Nemzeti Bank körüli nyomozás, a Szőlő utcai ügy és a Schadl–Völner-per elhúzódása egyaránt szóba került. A vádhatóság vezetője hangsúlyozta: a közvélemény gyakran nem lát bele a nyomozások valódi összetettségébe, miközben a hatóságok hatalmas mennyiségű adatot elemeznek. Az interjú egyik legfontosabb részlete szerint az MNB-ügyben már 182 gigabájtnyi dokumentumot foglaltak le, ami jól mutatja az eljárás volumenét és bonyolultságát.
Vegyes fogadtatás a kinevezés után
Nagy Gábor Bálint az Indexnek adott interjújában elmondta, megválasztását követően vegyes reakciókkal szembesült, ugyanakkor hangsúlyozta: számára a szakmai szempontok a mérvadók. Kiemelte, hogy pályafutása során nem vett részt pártpolitikai tevékenységben, és jelenlegi megbízatását is kizárólag szakmai kihívásként kezeli.
Úgy fogalmazott, a legfőbb ügyészi tisztség természetéből fakad, hogy politikai oldalról kritikák érhetik a hivatal vezetőjét. Szerinte azonban ez nem jelenti azt, hogy a politika befolyást gyakorolhatna az ügyészség munkájára. Hozzátette: a jogszabályok ugyan előírnak bizonyos intézményes kapcsolattartást, például az Országgyűlés felé történő éves beszámolót, de ez nem érinti a szakmai függetlenséget.
Miért tér el a közvélemény és az ügyészség megítélése?
Az interjúban külön kitért arra a gyakori kritikára, hogy a nagy horderejű ügyekben a közvélemény sokszor más következtetésre jut, mint a vádhatóság. A legfőbb ügyész szerint ennek oka elsősorban az információs különbség.
Mint mondta, az ügyészi munka speciális szaktudást igényel, és a döntések mögött sokszor több százezer oldalnyi irat, szakértői vélemény és pénzügyi adat áll. Ezzel szemben a nyilvánosság jellemzően töredékes információk alapján alkot véleményt.
Hangsúlyozta: az ügyészséget nem a társadalmi elvárások, hanem kizárólag a jogszabályok és a bizonyítékok vezérlik. Megjegyezte azt is, hogy a médiában időnként pontatlan vagy hiányos információk jelennek meg, ami tovább növeli a félreértések esélyét.
Hatalmas adatmennyiség a jegybanki nyomozásban
A legnagyobb figyelmet kiváltó ügyek közül kiemelte a Magyar Nemzeti Bank körüli eljárást. Elmondása szerint a nyomozás jelenleg felderítési szakaszban van, amelyben az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkört gyakorol, de közvetlen irányítási jogosultsága nincs.
A számok jól érzékeltetik az ügy volumenét: a hatóságok eddig 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le. A legfőbb ügyész pontosította, hogy ezek döntő többsége nem képi vagy videós tartalom, hanem mintegy 85 ezer darab PDF- és Word-dokumentum.
Kiemelte, hogy a bonyolult céghálózatok, pénzmozgások és szerződéses kapcsolatok feltérképezése időigényes feladat. A hatóságoknak minden részletet elemezniük kell ahhoz, hogy megalapozott gyanút közölhessenek az érintettekkel. Véleménye szerint az eddig eltelt idő a lefoglalt adatmennyiség fényében indokolható.
A Szőlő utcai ügy állása
Az interjúban szó esett a Szőlő utcai nyomozásról is, amelyet az ügyészség saját hatáskörbe vont. Nagy Gábor Bálint ennek okaként azt nevezte meg, hogy több beadvány érkezett a nyomozók munkájának esetleges hiányosságairól.
A legfőbb ügyész közlése szerint jelenleg tizenegy gyanúsított szerepel az ügyben, ugyanakkor még vannak tisztázatlan kérdések. Optimista várakozása szerint a nyomozás tavasz végére vagy nyár elejére eljuthat a végkifejlet közelébe.
Az ügyészség azt is vizsgálja, hogy a korábbi feljelentések kezelése során történt-e olyan mulasztás, amely elérheti a büntetőjogi felelősség szintjét.
A Schadl–Völner-per elhúzódása
A közvéleményt régóta foglalkoztató Schadl–Völner-ügy kapcsán Nagy Gábor Bálint jelezte: a vádemelés még 2022 októberében megtörtént, az eljárás jelenlegi tempója azonban már a bírósági szak sajátosságaiból fakad.
Mint fogalmazott, ebben a szakaszban az ügyészség mozgástere korlátozott. Külön szerencsétlennek nevezte, hogy a bíróság döntése alapján Völner Pál az eljárás ideje alatt is folytathatja ügyvédi tevékenységét, noha a vádhatóság foglalkozástól való eltiltást indítványozott.
Hozzátette: az ügyészség megtette észrevételeit és tiltakozott a döntés ellen, de a bírósági eljárás keretei között ennél több eszköze nincs.
Felülvizsgálat a művészeti egyetemi ügyben
A Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyében hozott felmentő ítélet kapcsán a legfőbb ügyész elmondta: a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához.
Álláspontjuk szerint ebben az esetben nem a jogszabály volt hibás, hanem a jogalkalmazás módja. Az ügy kimenetele ezért a legfelsőbb bírói fórum döntésétől függ.
Új kihívások a bűnüldözésben
Nagy Gábor Bálint felhívta a figyelmet a modern technológiák által teremtett új típusú bűncselekményekre is. Külön megemlítette a mesterséges intelligencia felhasználásával elkövetett jogsértéseket, amelyek szerinte új jogalkotási válaszokat tehetnek szükségessé.
Úgy látja, a bűnüldöző szerveknek és a jogalkotóknak egyaránt lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel.
Nemzetközi együttműködések értékelése
A legfőbb ügyész pozitívan nyilatkozott az európai partnerekkel folytatott együttműködésről. Elmondása szerint az Európai Ügyészséggel (EPPO) kifejezetten hatékonynak tartja a közös munkát.
Tájékoztatása szerint évente mintegy 25–30 európai nyomozási határozat érkezik az EPPO-tól, jellemzően áfa- vagy vámcsalási ügyekben. Hangsúlyozta: az OLAF ajánlásai nyomán minden esetben elrendelik a nyomozást.
A statisztikákra hivatkozva azt mondta, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett ügyekben a hazai vádemelési arány 67 százalék, ami jelentősen meghaladja az uniós, 39 százalékos átlagot.
Miért visszafogott az ügyészségi kommunikáció?
Az interjú végén az ügyészségi kommunikáció visszafogottságáról is beszélt. Kiemelte: a nyilvánosság tájékoztatása fontos, de elsődleges szempont a nyomozások eredményességének védelme.
Úgy fogalmazott, minél több részlet kerül idő előtt nyilvánosságra, annál nagyobb a veszélye annak, hogy sérül a büntetőeljárás érdeke. A Szőlő utcai ügyben éppen a kiemelt közérdeklődés és a szerinte terjedő pontatlanságok miatt adtak a szokásosnál több információt.
A legfőbb ügyész egy szemléletes hasonlattal zárta gondolatait: ahogyan egy műtétet sem közvetítenek élőben a műtőből, úgy a büntetőeljárások részleteit sem lehet mindig azonnal a nyilvánosság elé tárni.
Borítókép: Kovács Attila/MTI
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
