Publicus Intézet: Vezet a Tisza, nem tudott faragni hátrányából a Fidesz
Megmerevedni látszanak a politikai frontvonalak Magyarországon, és a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a kormánypártoknak továbbra sem sikerült érdemben csökkenteniük hátrányukat legfőbb kihívójukkal szemben. A januári mérések alapján a választói preferenciák lényegében változatlanok maradtak az előző hónaphoz képest, ami a kampányidőszak egyik legfontosabb tanulsága lehet. Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy mindkét politikai oldal intenzív mozgósítási és kommunikációs erőfeszítéseket tesz a bizonytalanok megszólítására. A számok azonban egyelőre azt mutatják, hogy ezek az erőfeszítések nem hoztak áttörést, és a jelenlegi helyzet inkább a kihívó fél számára kedvező. A kutatás részletes bontása ráadásul nemcsak az erőviszonyokról, hanem a pártok tartalékairól, elutasítottságáról és a várható részvételi hajlandóságról is árnyalt képet ad.
Változatlan erősorrend a pártok között
A Publicus Intézet januári felmérése szerint, amelyet a Népszava megbízásából készítettek a biztos szavazó pártválasztók körében továbbra is jelentős előnnyel rendelkezik a Tisza Párt a Fidesz előtt. Az adatok alapján a különbség nyolc százalékpont, ami lényegében megegyezik az előző hónapban mért értékekkel. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárt nem tudott közelebb kerülni Magyar Péter politikai formációjához, hiába a kampány intenzitásának növelése.
A teljes népesség körében a Tisza 33, míg a Fidesz 28 százalékon áll, ami hajszálpontosan megegyezik a decemberi adatokkal. A biztos szavazók esetében ugyan minimális elmozdulás látható – a kormánypárt egy százalékpontot erősödött, míg a Tisza egy százalékpontot gyengült –, de ezek a változások bőven a statisztikai hibahatáron belül maradnak, így politikai értelemben nem tekinthetők trendfordulónak.
Befagyott táborok és rejtett bizonytalanság
A biztos szavazó pártválasztókat vizsgálva szintén változatlan képet kapunk: a Tisza 48 százalékon áll, míg a Fidesz 40 százalékot tud felmutatni. Figyelemre méltó adat ugyanakkor, hogy ebben a csoportban is 17 százalék azok aránya, akik még nem köteleződtek el egyik politikai erő mellett sem. Ez a bizonytalan réteg kulcsszerepet játszhat a kampány utolsó heteiben, bár a tapasztalatok szerint egy részük végül távol maradhat a szavazástól.
A felmérés módszertanát tekintve telefonos kérdőíves adatfelvételről van szó, amely 1001 fő válaszait tartalmazza. A minta életkor, nem, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatív, a mintavételi hiba 3,1 százalék.
Kisebb pártok, nagy következmények
A kisebb politikai szereplők helyzete továbbra is bizonytalan. A Demokratikus Koalíció támogatottsága mindhárom vizsgált kategóriában csökkent egy-egy százalékponttal, így a teljes népességben 3, míg a biztos szavazók és a biztos szavazó pártválasztók körében 4-4 százalékon áll. Bár ez a visszaesés statisztikai értelemben hibahatáron belüli, politikai szempontból mégis kritikus lehet, hiszen egy ilyen eredmény parlamenten kívüli helyzetet eredményezne.
A Magyar Ketfarku Kutya Part támogatottsága továbbra is 2–3 százalék között mozog, míg a Mi Hazank Mozgalom stabilan hozza korábbi számait. Utóbbi a teljes népességben 4, a biztos szavazók és a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 5-5 százalékon áll. A jelenlegi adatok alapján tehát a Tiszán és a Fideszen kívül csak a Mi Hazánk jutna be az Országgyűlésbe.
Elutasítottság és mozgósítható tartalékok
A kutatás kitért az úgynevezett másodlagos pártpreferenciák vizsgálatára is. Pulai Andras, a Publicus Intézet vezetője szerint a Fidesz elutasítottsága magasabb, mint a Tiszáé: a válaszadók 41 százaléka biztosan nem szavazna a kormánypártra, míg a Tiszát 37 százalék utasítja el. Ugyanakkor a Fidesz mozgósítható tartalékai nagyobbak: másodlagos pártként 6 százalék jelölte meg, további 12 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, hogy rájuk szavazzon.
Ezzel szemben a Tisza esetében 5 százalék nevezte meg másodlagos opcióként, és újabb 5 százalék nyitott arra, hogy esetleg támogassa. Pulai András szerint mindent egybevetve a Demokratikus Koalíció rendelkezik a legnagyobb tartalékkal, még akkor is, ha jelenlegi támogatottsága alacsony.
Elégedetlenség és magas részvételi ígéret
A felmérés egyik legmarkánsabb megállapítása, hogy a magyar társadalom jelentős része elégedetlen a jelenlegi helyzettel. A válaszadók 63 százaléka úgy látja, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban. Különösen figyelemre méltó, hogy a nyugdíjasok körében is 71 százalékos az elégedetlenség aránya, miközben ez a csoport hagyományosan inkább a kormánypárt felé húz.
A részvételi hajlandóság ugyanakkor rendkívül magas: a megkérdezettek 81 százaléka ígéri, hogy elmenne szavazni. Elemzők és kutatók azonban rendre figyelmeztetnek arra, hogy a tényleges részvétel rendszerint elmarad az előzetes ígéretektől.
Mit jelent mindez politikai értelemben?
A Publicus adatai alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy az erőviszonyok jelenleg stabilak, és a kampány eddigi szakaszában nem történt érdemi átrendeződés. Ez a helyzet inkább kedvez a Tiszának, hiszen az idő múlásával a kormánypártok számára egyre szűkül a mozgástér. A következő hetek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a mozgósítási tartalékok valóban aktivizálhatók-e, vagy a választás napján is a most mért számok köszönnek majd vissza az urnáknál.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






