A Financial Times szerint a demokrácia gyorsabban hanyatlik az USA-ban, mint az orbáni Magyarországon, de van egy fontos különbség
Rendkívül súlyos megállapításokra jutott egy friss nemzetközi elemzés az amerikai demokrácia állapotáról, amely nemcsak az Egyesült Államok belpolitikai folyamataira vet éles fényt, hanem összehasonlítási alapként Európa és más autoriter irányba sodródó rendszerek tapasztalatait is bevonja. A vezető gazdasági és politikai napilap szerint az Egyesült Államokban a demokratikus normák leépülése olyan gyors ütemet vett, amely még a sokat bírált kelet-európai és eurázsiai példákhoz mérten is kirívó. A megállapítás különösen azért keltett nemzetközi visszhangot, mert az USA-t sokáig a stabil, intézményesen védett demokrácia mintapéldájaként tartották számon. A cikk ugyanakkor nem pusztán vészjósló képet fest, hanem egy lényeges különbségre is rámutat, amely elválasztja az amerikai folyamatokat az olyan országokban tapasztalt rendszerszintű átalakulásoktól, mint Magyarország, Oroszország vagy Törökország.
Megdöbbentő lépések rövid idő alatt
A Financial Times véleménycikke szerint az Egyesült Államokban a demokratikus normák hanyatlása különösen Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetén vált látványossá. A lap elemzése úgy fogalmaz: a jogi és alkotmányos keretek figyelmen kívül hagyása olyan mértéket öltött, hogy érdemes egy lépést hátralépni, és átfogóan értékelni a folyamatokat.
A cikk részletesen sorolja azokat az intézkedéseket és eseményeket, amelyek a demokratikus működés szempontjából rendkívül aggályosak. Trump beiktatását követően néhány órával kegyelmet adott több száz olyan személynek, akiket politikai indíttatású erőszak miatt ítéltek el. Nem sokkal később megszüntette a köztisztviselők jogi védelmét, majd elbocsátotta a csalás és korrupció elleni küzdelemmel megbízott felügyeleti szervek vezetőit. Ezeket az intézkedéseket nyílt konfliktus követte az igazságszolgáltatással, amelynek során a végrehajtó hatalom több alkalommal is megkérdőjelezte a bíróságok döntéseit.
Politikai erőszak és intézményi feszültségek
Az elemzés szerint a demokratikus visszaesés nem csupán jogi kérdésekben érhető tetten. A nyári hónapokban tüntetések során a rendőrség gumilövedéket vetett be civilek ellen, ami tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot. Emellett eljárás indult a kritikus hangot megütő Jerome Powell ellen is, ami a jegybank függetlenségének kérdését helyezte a politikai viták középpontjába.
A Financial Times nem feledkezett meg a súlyos, halálos kimenetelű incidensekről sem: Renée Nicole Good és Alex Pretti lelövése az amerikai közvéleményt is megrázta. Bár az Egyesült Államok történelme nem mentes a politikai erőszaktól és a kisebbségekkel szembeni diszkriminációtól, a lap szerint ezek az események együtt a fejlett világ egyik leggyorsabb demokratikus és polgári jogi leépülését jelzik.
Gyorsabb ütem, mint Kelet-Európában
A cikk szerzője, John Burn-Murdoch arra a következtetésre jut, hogy a demokratikus normák visszaszorulásának tempója az Egyesült Államokban gyorsabb, mint amit Vlagyimir Putyin Oroszországában, Recep Tayyip Erdogan Törökországában vagy Orbán Viktor Magyarországán lehetett tapasztalni. Ezekben az országokban a demokratikus intézmények leépítése évekig tartó, fokozatos folyamat volt, amely során lépésről lépésre szűkítették a jogállami garanciákat.
Burn-Murdoch szerint az amerikai helyzet éppen ezért különösen riasztó: míg más államokban a hatalomkoncentráció lassan, sokszor technikai jogszabály-módosításokkal ment végbe, addig az Egyesült Államokban rövid idő alatt, látványos és sokkoló döntések sorozata bontakozott ki.
A döntő különbség: az intézmények állapota
A Financial Times elemzése ugyanakkor hangsúlyoz egy kulcsfontosságú eltérést az Egyesült Államok és az autoriter irányba sodródott országok között. Oroszországban, Törökországban, Magyarországon, valamint korábban Hugo Chavez Venezuelájában nemcsak a végrehajtó hatalom lépett fel agresszíven, hanem fokozatosan ellenőrzés alá vonta a bíróságokat, a médiát, valamint a választási és politikai rendszert is.
Ez az intézményi elfoglalás tette lehetővé, hogy a hatalmon lévők tartós előnyre tegyenek szert, miközben az ellenzéki szereplők számára egyre ellenségesebb környezet alakult ki. Az Egyesült Államokban ezzel szemben – a súlyos visszaesés ellenére – az intézményrendszer eddig ellenállónak bizonyult.
Sokkoló, de nem végleges károk
Burn-Murdoch szerint Trump második ciklusában a demokratikus visszalépés elsősorban „megdöbbentő cselekményekben” nyilvánult meg. Ezek gyakran megkerülték az intézményeket, de nem rombolták le őket tartósan. A bíróságok, a sajtó és a választási rendszer továbbra is működik, még ha folyamatos nyomás alatt is áll.
A Financial Times következtetése ezért kettős. Egyrészt az Egyesült Államok demokratikus állapota gyorsabban romlott, mint számos, korábban negatív példaként emlegetett országban. Másrészt azonban még létezik egyfajta intézményi védőháló, amely – legalábbis egyelőre – megkülönbözteti az amerikai helyzetet az orbáni, putyini vagy erdogani modell teljes kiteljesedésétől. A kérdés már csak az, hogy ez a különbség hosszú távon is fennmarad-e.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
