Kiderült, mennyibe került összesen a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció
Hónapokig tartó jogi és adatvédelmi küzdelem után végre számszerűsíthetővé vált egy olyan kormányzati kampány teljes költsége, amely már indulásakor is komoly politikai vitákat váltott ki. A „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció nemcsak tartalma, hanem kommunikációs háttere miatt is a közéleti diskurzus középpontjába került, különösen azután, hogy az ellenzék és több független médium is kétségbe vonta az alapjául szolgáló állítások hitelességét. Most azonban már nemcsak a politikai következményekről, hanem a pénzügyi vonatkozásokról is pontosabb képet kapott a nyilvánosság. A közérdekű adatigénylések eredményei alapján kirajzolódik, milyen mértékű közpénzt fordított a kormány egy olyan konzultációra, amelynek alapját később bíróság is vitatta. A végösszeg önmagában is sokkoló, de a részletek még beszédesebbek.
Hosszú út az adatokig
A részleteket a 24.hu tárta fel, amely hónapokon keresztül próbált betekintést nyerni a Miniszterelnöki Kabinetiroda dokumentumaiba. A kormány korábban csupán a postázási és nyomdai költségeket hozta nyilvánosságra, amelyek önmagukban is jelentős, mintegy 4 milliárd forintos terhet jelentettek a költségvetésnek. A teljes kép azonban eddig rejtve maradt, mivel a reklám- és kommunikációs kiadások részleteit nem közölték.
Az adatigénylések nyomán most már világos, hogy a konzultáció költségei messze meghaladták a korábban ismert összegeket, és a kampány pénzügyi súlya új megvilágításba helyezi az egész kezdeményezést.
Reklámköltések a középpontban
A feltárt dokumentumok szerint húsz különböző szolgáltatás megrendelésére került sor, amelyek döntő többsége reklám- és médiakampányhoz kapcsolódott. Ezek lebonyolítását Balásy Gyula érdekeltségei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. végezték. A reklámokra fordított összeg elérte a bruttó 8,29 milliárd forintot.
Ez a pénz megoszlott a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések, az online felületek, a televíziós és rádiós kampányok, valamint a köztéri reklámok között. A kampány intenzitását jelzi, hogy gyakorlatilag minden jelentősebb médiatípusban megjelentek a konzultáció üzenetei, országos lefedettséggel.
A végösszeg és annak jelentősége
A reklámköltségekhez hozzáadva a már ismert postázási és nyomdai kiadásokat, a nemzeti konzultáció teljes költsége elérte a 12,3 milliárd forintot. Ez az összeg önmagában is kiemelkedő, különösen annak fényében, hogy egyetlen politikai üzenet köré épített kampányról van szó, amelynek alapállításait később bíróság is megkérdőjelezte.
További költségeket generált az is, hogy a konzultáció eredetileg meghatározott határidejét november 30-a után meghosszabbították, ami újabb kommunikációs és logisztikai kiadásokat vont maga után. Ezek a tételek tovább növelték az összképet, és ráirányították a figyelmet a kampány elhúzódásának pénzügyi következményeire.
A vitatott dokumentum története
A konzultáció alapját képező állítások egy, az Index által korábban ismertetett, „kiszivárgott” dokumentumra épültek. Ezt az iratot azonban azóta egy bírósági eljárás során első fokon hiteltelenítették. A dokumentum állítólagos tartalma szerint a Tisza Párt jelentős személyijövedelemadó-emelésre készült, amit a párt azonnal cáfolt.
Magyar Péter és a Tisza Párt hamisítványnak nevezte az iratot, és helyreigazítási pert indított az Index ellen. A bíróság január közepén kihirdetett, nem jogerős ítélete szerint a lap valótlanul állította, hogy a dokumentum a párt gazdasági kabinetjétől származik, és alkalmas volt arra, hogy a közvéleményt félrevezesse.
Kampány és politikai következmények
A bírósági döntés ellenére a konzultáció idején a kormányzó Fidesz és a hozzá köthető médiumok intenzív kampányt folytattak az állítólagos adóemelési tervek ellen. Plakátok lepték el az országot, online kalkulátorok készültek, és a nemzeti konzultáció is erre a narratívára épült.
Mindez utólag különösen problematikusnak tűnik, hiszen a kampány alapjául szolgáló állítások jogi értelemben is megkérdőjeleződtek. A 12,3 milliárd forintos költség így nemcsak pénzügyi, hanem politikai kérdéseket is felvet: indokolt volt-e ekkora közpénzt fordítani egy vitatott tartalmú konzultációra, és milyen felelősség terheli a döntéshozókat.
Több mint számok kérdése
A most nyilvánosságra került adatok túlmutatnak egy egyszerű költségelszámoláson. Rávilágítanak arra, hogyan fonódik össze a politikai kommunikáció, a média és a közpénzek felhasználása egy választásokra készülő országban. A „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció története így nemcsak egy drága kampány krónikája, hanem tanulságos példája annak is, milyen következményekkel járhat, ha a politikai üzenetek és a valóság közötti határ elmosódik.
Borítókép: Orbán Viktor Kötcsén jelentette be, hogy nemzeti konzultációt indítanak a „Tisza-adó” kapcsán.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






