Rogán Antalék 4 milliárd forintot költöttek a „Tisza-adós” nemzeti konzultációra
Újabb, jelentős közpénzfelhasználás részletei váltak nyilvánossá a kormányzati kommunikációs kampányok világából. Rogán Antalék 4 milliárd forintot költöttek a „Tisza-adós” nemzeti konzultációra, amelynek alapállításait időközben bíróság minősítette valótlannak. A kormány által közzétett adatok szerint a nyomtatási, borítékolási és postázási feladatokra csaknem négymilliárd forintot fizettek ki, jórészt kormányközeli vállalkozásoknak és állami ügynökségeknek. A kampány politikai jelentőségét tovább növeli, hogy a konzultáció narratívája heves vitát váltott ki, jogi eljárásokhoz vezetett, és a közbeszéd egyik központi témájává vált. A most nyilvánosságra hozott számok nemcsak a költségek nagyságrendje miatt keltettek feltűnést, hanem azért is, mert a teljes kampány végső ára ennél is magasabb lehet.
Nyilvánosságra hozott költségek és megbízások
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány hivatalos honlapján tette közzé a nemzeti konzultáció nyomdai és postázási költségeit. A tájékoztatásból kiderül, hogy a „Nemzeti konzultáció az adóemelésekről” című küldemények összeállítását, borítékolását és kézbesítését a Digitális Magyarország Ügynökség végezte, bruttó 3 593 279 079 forintért. A nyilatkozatokat, a miniszterelnöki levelet és a kérdőíveket Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyomtatták ki, bruttó 401 152 360 forintért.
A két tétel együtt 3 994 431 439 forintot tesz ki, amely kizárólag a nyomdai és logisztikai költségeket tartalmazza. A teljes kommunikációs kampány – médiavásárlásokkal és egyéb szolgáltatásokkal együtt – ennél is többe kerülhetett.
Kormányzati álláspont és válaszok száma
A kormányzati kommunikáció szerint a konzultációra több mint 1,6 millió válasz érkezett. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy „a magyar emberek véleménye kötelező érvényű a magyar kormányra nézve”. Ezzel a kijelentéssel a kabinet azt hangsúlyozta, hogy a konzultáció eredménye politikai iránymutatásként szolgál a döntéshozatalban.
A vitatott narratíva eredete
A kampány középpontjában a Tisza Pártnak tulajdonított „adóemelési tervek” álltak, amelyeket a kormányzati kommunikáció több kérdésben is tematizált. A Tisza Párt következetesen tagadta a vádakat. Magyar Péter, a párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte az állítások egy hamisított dokumentumra épültek, és azokat kormányközeli médiumok terjesztették.
Jogvita és bírósági döntések
Az ügy jogi útra terelődött, miután a Tisza Párt helyreigazítási pert indított az Index ellen. Az elsőfokú eljárásban a bíróság a lapnak adott igazat, azzal az indoklással, hogy véleményt közöltek. A másodfokú bíróság azonban decemberben hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárásra utasított. A megismételt elsőfokú eljárás januárban már a Tisza Párt számára kedvező döntéssel zárult, és helyreigazításra kötelezte a portált. Az Index szolgálati közleményben reagált, amelyben vitatta az ítélet indoklását.
Közpénzek és politikai kommunikáció
A közel négymilliárd forintos összeg ismét reflektorfénybe helyezte a nemzeti konzultációk költségeit és hatékonyságát. Az elmúlt években több hasonló kampány is milliárdos nagyságrendű közpénzt emésztett fel, miközben szakértők és civil szervezetek rendszeresen vitatták ezek társadalmi hasznosságát. A mostani eset különösen érzékeny, mert a kampány alapjául szolgáló állításokat bíróság minősítette valótlannak.
Kormányközeli cégek szerepe
Az adatokból az is látszik, hogy a megbízások jelentős része ismét kormányközeli vállalkozásokhoz került. Balásy Gyula érdekeltségei korábban is rendszeresen nyertek állami kommunikációs és reklámmegbízásokat, ami visszatérő kritika tárgya az ellenzék és a független sajtó részéről. A Digitális Magyarország Ügynökség bevonása pedig azt mutatja, hogy az állami intézményrendszer is aktív szerepet vállal a politikai üzenetek eljuttatásában.
A teljes költség kérdése nyitott marad
A most nyilvánosságra hozott adatok csak a nyomdai és postázási költségeket tartalmazzák. Nem derült ki, mennyit költött a kormány a kampány médiamegjelenéseire, online hirdetéseire és egyéb kommunikációs elemeire. Elemzők szerint a végösszeg így jóval meghaladhatja a négymilliárd forintot, ami újabb kérdéseket vet fel a közpénzek átlátható felhasználásáról.
Politikai és társadalmi következmények
Az ügy túlmutat a számokon: rávilágít arra, hogyan fonódik össze a politikai kommunikáció, a közpénzfelhasználás és a jogi felelősség kérdése. A bírósági döntés fényében különösen éles a kontraszt a kampány üzenetei és a jogerős megállapítások között. A következő időszakban várhatóan tovább élénkül a vita arról, hogy milyen szerepet töltenek be a nemzeti konzultációk a magyar közéletben, és indokolható-e a rájuk fordított milliárdos nagyságrendű közkiadás.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
