Lassult az infláció, de a gáz ára közel 20 százalékkal lőtt ki egy év alatt
Vegyes képet festenek a legfrissebb inflációs adatok: miközben az éves pénzromlás üteme lassult, és 2025 egészét tekintve 4,4 százalékon áll, több alapvető kiadás ára továbbra is jelentősen emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint decemberben mindössze 0,1 százalékkal nőttek az árak novemberhez képest, az éves infláció pedig 3,3 százalékra mérséklődött. Ez első ránézésre kedvező fejleménynek tűnik, ugyanakkor a részletek már kevésbé megnyugtatók: a háztartási energia, különösen a vezetékes gáz ára látványosan emelkedett, miközben egyes szolgáltatások és élelmiszerek is jóval az átlag felett drágultak. A számok azt mutatják, hogy bár az inflációs nyomás összességében enyhült, a lakosság mindennapi költségei továbbra is érzékelhetően nőnek, és ez komoly társadalmi és gazdasági feszültségeket hordoz magában.
Mit mutatnak pontosan a statisztikák
A KSH adatai szerint az árak 2025 egészében 4,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig mindössze 0,1 százalékos havi drágulást mértek. Az éves infláció 3,3 százalékra lassult, ami már a jegybanki toleranciasávon belül van.
Az élelmiszerek ára éves összevetésben 2,6 százalékkal nőtt, ami mérsékeltnek mondható, ám az egyes termékek között jelentős különbségek vannak. A csokoládé és a kakaó ára 13,5, a kávéé 12, az iskolai étkezésé 8,1 százalékkal emelkedett, és drágább lett az étolaj, valamint a tojás is.
Ezzel szemben több alapvető élelmiszer ára csökkent: a margariné közel 28 százalékkal, a tejtermékeké több mint 14 százalékkal, a tejé 12,3, a liszté 11,6, a sertéshúsé pedig 9,8 százalékkal mérséklődött. Olcsóbb lett a párizsi, a kolbász, a sajt és a cukor is, ami a vásárlók egy részének érzékelhető könnyebbséget jelenthet.
A háztartási energia drágulása
A legnagyobb arányú áremelkedés a háztartási energián belül történt. Egy év alatt átlagosan 8,9 százalékkal nőtt a rezsi, ezen belül a vezetékes gáz ára 19,8 százalékkal emelkedett, az elektromos energiáé pedig 2,2 százalékkal.
Ez különösen érzékenyen érinti azokat a háztartásokat, amelyek fűtése nagyrészt gázalapú, és ahol a jövedelmek nem növekedtek hasonló ütemben. A rezsiköltségek emelkedése ráadásul nehezen kivédhető, hiszen alapvető szolgáltatásokról van szó, amelyekről a fogyasztók nem tudnak lemondani.
Szolgáltatások és egyéb tételek
A szolgáltatások ára átlagosan 6,8 százalékkal nőtt egy év alatt. Ezen belül az üdülési szolgáltatások ára ugrott meg leginkább, 14,3 százalékos emelkedéssel. Ez azt jelzi, hogy a lakosság szabadidős kiadásai ismét drágulnak, ami hosszabb távon visszafoghatja a belföldi turizmust és a kapcsolódó ágazatokat.
A szeszes italok és dohányáruk ára 7,1 százalékkal nőtt, ami részben adóemelésekhez, részben a gyártási és szállítási költségek emelkedéséhez köthető.
Kormányzati értékelés és intézkedések
Az inflációs adatok megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben hangsúlyozta, hogy az árréscsökkentés jelentősen hozzájárult az infláció mérsékléséhez. A kormány ezért nemcsak meghosszabbította az árrésstopot 2026. február 28-ig, hanem ki is terjesztette további 13 termékkategóriára.
A március 17-én bevezetett intézkedés fenntartásáról februárban döntenek újra, de a jelenlegi kommunikáció szerint a kabinet továbbra is fontos eszköznek tartja az árak kordában tartásában.
A kereskedők kritikája
Az Országos Kereskedelmi Szövetség azonban másként látja a helyzetet. Szerintük az árrésstop mára elvesztette eredeti funkcióját, fenntartása pedig torzítja a piacot és hosszabb távon káros következményekkel járhat.
A szövetség álláspontja szerint a kiskereskedelmi láncok eszköztelenek maradtak a beszállítók részéről érkező áremelésekkel szemben, miközben nő az import aránya, és romlik a hazai termelők és feldolgozók versenyképessége. A kisebb üzletek közül sok bezárásra kényszerül, mert nem bírják a versenyt a nagy láncokkal és az árstop okozta veszteségekkel.
Kozák Tamás főtitkár szerint az infláció már a jegybanki célzónában van, az élelmiszerek áremelkedése pedig közelít a nullához, ezért az intézkedést már korábban ki lehetett volna vezetni.
Mit jelent mindez a lakosságnak
A számok azt mutatják, hogy az infláció általános lassulása önmagában nem jelenti azt, hogy minden háztartás megkönnyebbül. A rezsi, egyes szolgáltatások és bizonyos élelmiszerek drágulása továbbra is érezhető terhet jelent, különösen az alacsonyabb jövedelműek számára.
A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a kormány miként alakítja az árpolitikát, és hogy a piaci szereplők mennyire tudnak alkalmazkodni az új környezethez. Egy biztos: az infláció mérséklődése jó hír, de önmagában nem oldja meg a megélhetési költségek emelkedéséből fakadó problémákat.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
