Trump csak legyint a kiszivárgott hangfelvételre, pedig az egész orosz–ukrán terv, kiindulási pontját kérdőjelezi meg – egy diplomáciai botrány háttere
Trump csak legyint a kiszivárgott hangfelvételre, miközben Washingtonban és számos európai fővárosban egyre többen úgy látják: az ügy nem pusztán egy kínos epizód, hanem az egész orosz–ukrán béketerv kiindulási pontját kérdőjelezi meg. A nyilvánosságra került felvételen Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja nemcsak, hogy tanácsokkal látja el Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadóját, Jurij Usakovot arról, hogyan tudnák „jobb pozícióba hozni” Oroszországot Donald Trumppal szemben, de konkrét javaslatokat is megfogalmaz a tárgyalások időzítésére és hangnemére vonatkozóan. Miközben Trump az egészet mindössze „szokásos tárgyalási taktikának” minősíti, a demokrata oldalon és egyes republikánus körökben is egyre több hang figyelmeztet: itt nem egyszerű kommunikációs bakiról, hanem Oroszország érdekeit közvetlenül segítő lépésekről van szó, amelyek alááshatják Ukrajna tárgyalási pozícióját és a békefolyamat hitelességét.
Egy üzletemberből lett különmegbízott a vihar középpontjában
Steve Witkoff neve korábban elsősorban ingatlanfejlesztőként volt ismert, az utóbbi időszakban azonban Donald Trump egyik legfontosabb különmegbízottjaként tűnt fel a külpolitikai színtéren. A Közel-Keleten, különösen a gázai tűzszünet előkészítésében már komoly szerepet kapott, és ez a siker nyitotta meg számára az utat az orosz–ukrán ügyek felé is.
A Bloomberg által megszerzett, október 14-i telefonbeszélgetésen Witkoff diadalittasan hívta fel Jurij Usakovot, Putyin bizalmasát, egy nappal azután, hogy az amerikai elnök Izraelben a gázai tűzszünetről szóló megállapodást ünnepelte. A nagyjából ötperces hívás során Witkoff arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború esetében is elképzelhető lenne egy, a gázai modellhez hasonló, 20 pontból álló megállapodás, amely „kicsit kibillenthetne dolgokat”.
A beszélgetés azonban jóval túlmutatott egy udvarias eszmecserén: Witkoff konkrét tanácsokat adott arra nézve, hogyan közelítsen Putyin Trumphoz, milyen hangsúlyokat érdemes megütni, és mikor lenne célszerű telefonon beszélni az amerikai elnökkel.
Hogyan lehet „megnyerni” egy amerikai elnököt?
A kiszivárgott felvétel talán leginkább azért keltett vihart, mert Witkoff egy különmegbízotthoz képest szokatlan nyíltsággal magyarázta el az orosz félnek, hogyan tudnák a saját oldalukra billenteni a tárgyalásokat. Elmondta, szerinte Trumpot dicséretekkel és hízelgéssel lehet a legkönnyebben befolyásolni: Putyinnak azt javasolta, hogy a tervezett telefonbeszélgetéskor gratuláljon a gázai tűzszünethez, nevezze Trumpot „a béke emberének”, és hangsúlyozza, hogy Moszkva is támogatta erőfeszítéseit.
A beszélgetés során Witkoff arra is kitért, hogy az időzítés kulcsfontosságú. Kifejezetten azt tanácsolta Usakovnak, hogy Putyin még Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatása előtt beszéljen Trumppal. Arra emlékeztette az orosz tanácsadót, hogy az ukrán elnök október 19-én érkezik a Fehér Házba, ezért szerinte „ha lehetséges, még a pénteki találkozó előtt ejtsük meg” a telefonbeszélgetést. Usakov a leirat szerint kuncogva reagált, majd jelezte, hogy érti a tanácsot.
Moszkva végül megfogadta az útmutatást: Putyin október 16-án két és fél órán át beszélt Donald Trumppal, aki utóbb „nagyon produktívnak” nevezte a megbeszélést, és külön kiemelte, hogy az orosz elnök gratulált neki a gázai tűzszünethez.
Árnyék Zelenszkij washingtoni tárgyalásai felett
Az időzítés nem maradt következmények nélkül. Zelenszkij úgy érkezett a Fehér Házba, hogy előtte Putyin már hosszasan egyeztetett Trumppal. Bár az ukrán elnök nem távozott teljesen üres kézzel Washingtonból, a remélt Tomahawk robotrepülőgépeket végül nem kapta meg.
Marton Péter, a Corvinus Egyetem docense szerint a Witkoff–Usakov-beszélgetés világosan megmutatja, hogy az amerikai különmegbízott közvetlenül segítette Oroszország érdekeit, és az időzítés „sikeresen elhárította Ukrajna Tomahawk-kérelmét”. Marton úgy fogalmazott: még ha puszta inkompetenciáról is lenne szó, egy ilyen szereplőnek ezek után nem lenne szabad Moszkvába utaznia, hogy a béketárgyalások egyik kulcsfigurája legyen.
Trump vállrándítással reagál, párttársai egy része viszont felháborodott
Donald Trump a kiszivárgott hangfelvételre adott első reakciójában bagatellizálta az ügyet. Azt mondta, nem hallotta a felvételt, de szerinte ez „szokásos tárgyalási taktika”, és elképzelhető, hogy Witkoff „ugyanezt mondja Ukrajnának is”, mivel mindkét félnek engednie kell. A Fehér Ház nem vitatta a felvétel hitelességét, ami tovább erősítette a botrány súlyát.
Nem minden republikánus politikus látta azonban ilyen könnyednek a helyzetet. Don Bacon kongresszusi képviselő szerint Witkoff „úgy viselkedik, mintha Oroszország fizetné”, és az egész incidens „fiaskó és szégyenfolt az országon”. Bacon odáig ment, hogy azonnali menesztését sürgette, mondván, nem lehet rábízni az ukrajnai békéről szóló tárgyalások vezetését.
Brian Fitzpatrick republikánus képviselő szintén „hatalmas problémának” nevezte az ügyet, és azt hangsúlyozta, hogy a titkos háttértárgyalások rendszerét felül kellene vizsgálni. Szerinte Marco Rubio külügyminiszternek kellene „fair és objektív módon” kézben tartania a folyamatot, nem pedig informális csatornákra bízni a kulcsfontosságú egyeztetéseket.
Ki szivárogtatott, és miért éppen most?
A botrány egyik legizgalmasabb kérdése, hogy ki és milyen céllal juttatta el a felvételt a sajtóhoz. A Bloomberg nem árulta el a forrást, és az sem ismert, pontosan ki készítette a hanganyagot. Jurij Usakov az orosz sajtónak nyilatkozva tagadta, hogy az orosz fél állna a szivárogtatás mögött. Szerinte „valaki hallgatózik, de nem mi”, és úgy véli, a cél az lehetett, hogy akadályokat gördítsenek a béketárgyalások elé.
Usakov azt is megemlítette, hogy egyes beszélgetéseit kódolt kormányzati csatornákon folytatja, ezeket ritkán hallgatják le, míg más kommunikációs platformok, például a WhatsApp, jóval sérülékenyebbek. Nyíltan utalt arra, hogy egy ilyen, kevésbé védett csatornán keresztül történhetett a lehallgatás.
Amerikai oldalról felmerült az a forgatókönyv is, hogy a szivárogtatás akár a Trump-adminisztráción belülről érkezett, egy olyan riválistól, aki gyengíteni szeretné Witkoff pozícióját. A kérdés az, hogy ez egy egyszeri akció volt, vagy várhatóak további hasonló kiszivárogtatások is – különösen úgy, hogy a béketerv körüli viták egyre élesebbek.
Orosz árnyék a 28 pontos béketerv felett
A felvétel kiszivárgása szinte egy időben történt azzal, hogy nyilvánosságra került a 28 pontos orosz–ukrán béketerv első tervezete, amelynek kidolgozásában Witkoff kulcsszerepet játszott. A tervet sokan úgy értékelték, mintha „Moszkvában írták volna”: nemcsak, hogy elfogadná az eddig megszállt területek orosz kézen maradását, de Donyeck egyes, jelenleg is ukrán ellenőrzés alatt álló részeit is átengedné Oroszországnak.
A háttértárgyalások jelentős része Miamiban zajlott, ahol Witkoff és Jared Kushner többek között Kirill Dmitrijev orosz üzletemberrel is konzultált. A tervezetet az ukrán félnek is bemutatták: Rusztem Umerov nyíltan közölte, hogy az „jobb Moszkvának, mint Ukrajnának”, majd Zelenszkij is jelezte, hogy a dokumentum jelenlegi formájában elfogadhatatlan.
Mindeközben az amerikai külpolitikai apparátuson belül is éles törésvonalak rajzolódtak ki. Marco Rubio keményebb, Oroszországgal szemben szigorúbb álláspontot képvisel, míg J. D. Vance és köre – köztük Dan Driscoll – jóval engedékenyebb feltételekben gondolkodott. Európai tisztviselők szerint a genfi tárgyalások csak akkor indultak Ukrajna számára elfogadhatóbb irányba, amikor Rubio aktívabban átvette az irányítást.
Törékeny béketerv, bizonytalan bizalom
Trump legutóbb arra utasította Witkoffot, hogy utazzon Moszkvába, míg Dan Driscoll az ukrán féllel folytat további egyeztetéseket. A Fehér Ház szerint „kényes, de nem leküzdhetetlen” pontok maradtak, Zelenszkij pedig jelezte, hogy kész tárgyalni, de az európai szövetségesek bevonását alapvetőnek tartja. Moszkva részéről Szergej Lavrov már most figyelmeztetett: ha a módosított tervezetből kikerülnek azok az elemek, amelyek Oroszország régi követeléseit tükrözik, könnyen elutasíthatják az egészet.
Ebben a feszült, bizalomhiányos közegben a kiszivárgott hangfelvétel nem csupán kellemetlen epizód, hanem súlyos figyelmeztetés: ha egy kulcsszereplő olyan tanácsokat ad az orosz félnek, amelyek közvetlenül gyengítik Ukrajna tárgyalási pozícióját, akkor az egész békefolyamat alapjai inognak meg. Miközben Trump csak legyint, egyre több szereplő látja úgy, hogy a válság nem a sajtó túlreagálása, hanem annak jele, mennyire törékeny és ellentmondásos az a konstrukció, amelyre az orosz–ukrán béketervet építeni próbálják.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
