Ukrajna jóvátételi kölcsönt kaphat, egy aduval kevesebb marad Orbán Viktor kezében
Az Európai Unió vezetői új megoldást dolgoznak ki Ukrajna hosszú távú támogatására, amely egyben komoly politikai következményekkel járhat: Ukrajna jóvátételi kölcsönt kaphat, így egy aduval kevesebb marad Orbán Viktor kezében. A jóvátételi kölcsön lehetősége nemcsak Kijev számára hozhat anyagi stabilitást, hanem az Európai Unió egységét is megerősítheti, miközben a magyar miniszterelnök korábbi zsarolási potenciálja a szankciók ügyében drasztikusan csökkenhet.
Ukrajna jóvátételi kölcsönt kaphat, egy aduval kevesebb marad Orbán Viktor kezében
Az Európai Unióban hónapok óta zajlanak az egyeztetések arról, hogyan lehet hosszú távon finanszírozni Ukrajna háborús és gazdasági kiadásait. Bár az október 23-i EU-csúcson elhalasztották a döntést az orosz befagyasztott vagyonok felhasználásáról, a jóvátételi kölcsön néven ismert terv továbbra is az egyetlen életképes megoldásnak tűnik. Ez az elképzelés lényege szerint az orosz állami vagyonok hozamát használná fel fedezetként, amellyel az Európai Bizottság hitelt venne fel a pénzpiacokon, és ezzel támogatná Ukrajnát 2026-ban és 2027-ben.
A becslések szerint Kijevnek évente 30 milliárd dollárra, azaz több mint 10 ezer milliárd forintra lesz szüksége csak ahhoz, hogy a költségvetését egyensúlyban tartsa, miközben a hadsereg finanszírozása tovább növeli a kiadásokat. Európai vezetők – Orbán Viktort leszámítva – egyetértenek abban, hogy Ukrajna gazdasági összeomlása beláthatatlan következményekkel járna. Egy újabb menekülthullám, az orosz hadsereg előrenyomulása és a kontinens biztonságpolitikai instabilitása ugyanis minden tagállamot közvetlenül érintene.
Az orosz vagyonokból finanszírozott jóvátételi kölcsön terve
A terv az EU által befagyasztott mintegy 200 milliárd eurónyi orosz vagyon hasznosítására épül. Ennek jelentős része a belgiumi Euroclear pénzügyi szolgáltatónál található, ahol az orosz állam értékpapírjait kezelik. A jóvátételi kölcsön lényege, hogy a vagyon kamatbevételeit az Európai Bizottság kezelné, és ezek fedezetével venne fel akár 140 milliárd eurós kölcsönt, amelyet közvetlenül Ukrajnának juttatnának.
A pénzügyi konstrukciót úgy alakítanák ki, hogy az orosz vagyon formálisan ne kerüljön elvételre, hanem „zárolva” maradna mindaddig, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának egy jövőbeli békeszerződés keretében. Ez politikailag is erős üzenet: Oroszország csak akkor kapja vissza a vagyonát, ha megtéríti az általa okozott károkat.
Bár Belgium – az Euroclear székhelye miatt – kulcsszereplő a folyamatban, Brüsszelben egyre többen tartják elkerülhetetlennek a jóvátételi kölcsön elindítását. Több tagállam, köztük Dánia, Hollandia, Franciaország és Németország is egyértelműen támogatja a kezdeményezést.
Orbán Viktor egy aduval kevesebb
Az új pénzügyi konstrukció ugyanakkor komoly politikai mellékhatással is járhat: egy aduval kevesebb marad Orbán Viktor kezében. A magyar miniszterelnök eddig többször is megfenyegette az EU-t azzal, hogy megvétózza az Oroszország elleni szankciók félévenkénti meghosszabbítását. Bár ez a fenyegetés többnyire blöffnek bizonyult, mégis politikai zsarolóeszközként működött.
Ha azonban életbe lép a jóvátételi kölcsön, a szankciók meghosszabbítása minden uniós tagállamnak pénzügyi érdeke lesz. Amennyiben a szankciókat egy tagállam – például Magyarország – megakadályozná, azzal nemcsak politikai káoszt idézne elő, hanem milliárdos fizetési kötelezettséget zúdítana a többi országra. A rendszer ugyanis a befagyasztott vagyonok jogi státuszán alapul, és bármilyen szankciófeloldás azonnal a tagállamok zsebére menne.
Orbán Viktor tehát elveszítheti egyik legfontosabb uniós „vétójogát”, amellyel az elmúlt években rendszeresen lassította vagy akadályozta az európai döntéshozatalt.
Miért sürget az idő?
Ukrajna pénzügyi tartalékai gyorsan fogynak, és a háborús költségek folyamatosan nőnek. Az Egyesült Államok elnökválasztási kampánya miatt Washingtonból sem érkezik újabb támogatási csomag, így Európa maradt Kijev fő mentőöve. Az Európai Bizottság ezért december közepére tervezi a végső döntést, hogy a pénzügyi konstrukció 2025 első negyedévében elindulhasson.
A jóvátételi kölcsön mellett egyéb opciók is felmerültek, de ezek jóval bonyolultabbak és politikailag nehezebben kivitelezhetők. Az egyik lehetőség egy új közös uniós hitel, amelyhez viszont minden tagállam beleegyezése szükséges – ez pedig biztosan megakadna a magyar kormány ellenállásán. Egy másik javaslat szerint az egyes országok külön-külön, bilaterális megállapodások révén adnának hitelt Ukrajnának, de a legtöbb állam eladósodottsága miatt ez sem reális.
Így az uniós döntéshozók számára egyre világosabb, hogy a jóvátételi kölcsön az egyetlen járható út.
Orosz fenyegetések és európai egység
A terv ugyanakkor nem mentes a kockázatoktól. Több tagállam attól tart, hogy Moszkva jogi lépéseket tehet, ha az EU közvetlenül felhasználja a befagyasztott vagyonokat. A belgiumi kormány ezért kérte, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki alternatív jogi védelmet, amely megosztja a kockázatokat a tagállamok között.
Mindezek ellenére a politikai szándék egyértelmű: az Európai Unió nem hagyja magára Ukrajnát. Egy magas rangú brüsszeli tisztviselő szerint „a jóvátételi kölcsön nemcsak pénzügyi eszköz, hanem morális döntés is: nem hagyhatjuk, hogy az agresszor ország profitáljon a saját bűnéből”.
A tervek szerint a végső döntést a decemberi EU-csúcson hozzák meg. Mivel a konstrukció nem igényel egyhangú szavazást, Magyarország vétója nélkül is elindítható, így Orbán Viktor politikai mozgástere tovább szűkül.
Összegzés
Az Ukrajna jóvátételi kölcsönt kaphat kezdeményezés túlmutat a pénzügyi támogatáson: egyben stratégiai fordulat is az Európai Unióban. Amennyiben a terv megvalósul, egy aduval kevesebb marad Orbán Viktor kezében, és a magyar kormány elveszíti az egyik legfontosabb nyomásgyakorlási lehetőségét Brüsszellel szemben.
A jóvátételi kölcsön egyben Európa üzenete is: a kontinens egységes marad az orosz agresszióval szemben, és nem engedi, hogy a politikai zsarolás, a vétófenyegetés vagy a belső megosztottság akadályozza a béke és a stabilitás megőrzését.
A döntés december közepén várható, de már most egyértelmű, hogy a háború és a gazdasági válság árnyékában Orbán Viktor pozíciója gyengül, míg Ukrajna támogatása európai érdekből történő kötelességgé válik.
Borítókép: MTI/MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






