Repülőrajt helyett jött a 0 százalékos gazdasági növekedés – Nagy Márton szerint decemberig itt se lesz fáklyásmenet
A KSH előzetes adatai szerint a magyar gazdaság a III. negyedévben negyedéves alapon pontosan 0 százalékos gazdasági növekedés-t mutatott, vagyis stagnált. Az éves összevetésben mért 0,6 százalékos bővülés pusztán az alacsony tavalyi bázisnak köszönhető, miközben az idei első három negyedév összesítve mindössze 0,2–0,3 százalék körüli pluszt hozott. A kormány év eleji „repülőrajt” narratívája tehát nem igazolódott, sőt a friss ipari és építőipari számok alapján fordulat sem látszik. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter maga is óvatos: szerinte decemberig itt se lesz fáklyásmenet, legfeljebb évi fél százalék körüli növekedés remélhető – ez azonban jócskán elmarad a kabinet 3,4 százalékos tervétől.
Repülőrajt helyett jött a 0 százalékos gazdasági növekedés – Nagy Márton szerint decemberig itt se lesz fáklyásmenet
A Központi Statisztikai Hivatal villámgyors becslése hűvös zuhanyként érte a túlzott várakozásokat: a III. negyedévben a GDP az előző negyedhez képest nem változott, a növekedés 0 százalék volt. Az éves alapú 0,6 százalékos bővülés optikailag kedvezőbbnek tűnhet, ám ez lényegében a 2024 harmadik negyedévének gyenge bázisán nyugszik. A „repülőrajt” – amelyet előbb januárra, majd a nyár elejére vizionáltak – végül nem jött el.
Az idei teljesítményről árulkodó részletek sem festenek élénkebb képet. A nyers adatok szerint az első három negyedévben a gazdaság 0,3 százalékkal, míg a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított mutató szerint 0,2 százalékkal bővült. A kettő közötti különbség azt jelzi, hogy a gazdaság mélyebb szerkezeti folyamataiban nincs lendület, a korrekciók lecsupaszítják a látszatnövekedést.
A szerkezeti bontásból annyi biztató üzenet mégis kiolvasható, hogy a szolgáltatások, azon belül is az információ és kommunikáció ágazat húzta a növekedést. Ez a szegmens évek óta a magyar gazdaság egyik legversenyképesebb része, exportképes vállalatokkal és magas hozzáadott értékkel. Ezzel szemben az ipar és a mezőgazdaság összességében fékezte a teljesítményt. Az ipar gyengesége visszaköszön a havi adatokból: az augusztus–szeptemberi gyáripari volumenek nem jeleztek trendfordulót, az építőipar pedig az állami beruházások visszafogása miatt nem tudott kitörni.
A piaci elemzők meglepetést nem láttak a számokban: a konszenzus negyedéves stagnálást várt, éves alapon 0,9 százalék körüli növekedéssel – a tényleges 0,6 százalék tehát még a visszafogott várakozásnál is gyengébb lett. A miniszterelnök közelmúltbeli, júliusra álmodott „repülőrajtról” szóló kijelentéseit már a nyár végének gyáripari trendjei is cáfolták; Nagy Márton az elmúlt napokban kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy a III. és a IV. negyedéves GDP is várhatóan a piac alatt marad. A tárcavezető óvatos optimizmusa szerint „talán” meglesz az évi 0,5 százalék, de „decemberig itt se lesz fáklyásmenet”.
A kormányzati tervezett pálya és a valóság közti olló elég szélesre nyílt. Az idei 3,4 százalékos célból ma még 3,2 százalék hiányzik, miközben az évből mindössze néhány hét maradt. Ilyen körülmények között a költségvetés bevételi oldalán is nőhet a feszültség, hiszen a dinamika hiánya áfában, társasági adóban, járulékokban is megmutatkozik, miközben az infláció lelassulása a nominális adóbevételek természetes hajtóerejét is mérsékli.
Miért nem jön a fordulat?
A stagnálás okai három nagy csoportba rendezhetők.
1) Külső környezet:
Gyakran hangoztatott magyarázat a német autóipar tartós gyengélkedése. Ez valóban erősen érinti Magyarországot, hiszen a hazai ipari szerkezet jelentősen német beszállítói láncokba ágyazott. Ugyanakkor érdemes észrevenni, hogy a hasonlóan Németországhoz kötődő cseh és szlovák gazdaság a ciklikus ellenszellet kevésbé szenvedte meg, a lengyel gazdaság pedig 2,5–3 százalék körüli ütemre képes. Vagyis a külső hivatkozás csak fél igazság: a különbség jelentős részét a belső politikai-gazdasági környezet magyarázza.
2) Belső motorok kifulladása:
Az állami beruházások több éve esnek, a vállalati és háztartási beruházások is gyöngék, a hitelezés magas kamatkörnyezetben csak lassan élénkül. Az uniós támogatások beömlése megtorpant, pótlólagos forrás, amely áthidalná a hiátust, nem látszik. A háztartások fogyasztása a reálbérek visszakapaszkodásával valamelyest tartja a felszínt, de a hitelezés, a megtakarítási preferenciák és a bizonytalanság együtt fékezik az étvágyat.
3) Szerkezeti alkalmazkodás késése:
A termelékenységi mutatók gyengék, a feldolgozóipar szerkezetében az alacsonyabb hozzáadott érték aránya magas, a szolgáltatási export bár erősödik, még nem kompenzálja az ipar hullámzását. Az állandó kiszámíthatósági problémák – ad hoc különadók, gyakori szabályváltozások, bizonytalan költségvetési pálya – fékezik a magánszféra beruházási kedvét.
Mit üzennek a részletek?
A szolgáltatásokon belül az információ és kommunikáció ágazat tartósan a növekedés támasza. Ez örvendetes, mert magas hozzáadott értéket jelez, és kevésbé ciklikus, mint az ipar. Ugyanakkor a gazdaság szerkezete még mindig az ipari teljesítményre túlérzékeny: ha a gyáripar társaival együtt belassul, az összkép elromlik. A mezőgazdaság idén nem adott pluszt; a tavalyi aszály utáni helyreállás egyszeri hatása kifutott, az időjárási kockázatok pedig változatlanul magasak.
A foglalkoztatás idáig viszonylag ellenálló: a munkaerőpiac feszessége mérséklődött ugyan, de tömeges leépítések nem jelentek meg. Ez részben magyarázza, hogy a reálbérek visszapattanása a fogyasztásban némi stabilizáló hatással járt. Ugyanakkor, amíg az beruházási ciklus nem fordul, a termelékenységi nyomás a bérekre feszültséget okozhat, ami a vállalati szektort óvatosságra kényszeríti.
Mi várható a negyedik negyedévben?
A miniszteri figyelmeztetés – „decemberig itt se lesz fáklyásmenet” – azt jelenti, hogy nincs kézzelfogható érdemi gyorsulás a láthatáron. Az ipari rendelésállomány vegyes, az építőipar továbbra is állami megrendelésekre vár, a kiskereskedelmi forgalom javulása pedig törékeny. A kamatcsökkentési ciklus mérsékelt üteme segíti ugyan a finanszírozási költségek enyhítését, de a bizalom helyreállásához policymix-váltás kellene: kiszámítható költségvetés, célzottan csökkenő különadók, beruházásösztönző, EU-forrásokat felszabadító megállapodás.
Mit tehet a gazdaságpolitika?
- Kiszámíthatóságot: a költségvetés középtávú, transzparens konszolidációs menetrendje nélkül a befektetők kivárnak.
- Beruházási fordulatot: az EU-források gyors és feltétel-tisztázott beemelése, a magánberuházások célzott ösztönzése (adó- és adminisztrációs tehercsökkentés a produktív szegmensekben).
- Szerkezeti váltást: a humántőke, szakképzés, digitális és zöld átállás következetes finanszírozása, hogy a szolgáltatási export és a magas hozzáadott értékű ipar súlya nőjön.
- Piacteremtést: a KKV-k exportképességének erősítése, új piacok, beszállítói integráció, regionális klaszterek.
Összegzés
Az idei év háromnegyedének számai világosak: repülőrajt helyett a magyar gazdaság stagnál, a III. negyedévben 0 százalékos gazdasági növekedés-t láttunk, és Nagy Márton szerint decemberig itt se lesz fáklyásmenet. Az éves 0,6 százalék bővülés inkább statisztikai optika, semmint tartós felívelés. Az ipar gyenge, a beruházások apadnak, a költségvetés feszes, a beruházói bizalom pedig törékeny. A szolgáltatások – főleg az infokommunikáció – tartják a frontot, de egyedül nem húzzák ki a gazdaságot a szürkeségből.
A pálya mégis nyitott: a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, az EU-források rendezett beáramlása és a beruházásösztönzés képes lehet megtörni a több éve húzódó „nulla körüli hullámzást”. Amíg azonban a belső motorok nem indulnak újra, a magyar gazdaság könnyen marad a „se előre, se hátra” állapotban. A következő hónapok feladata így nem az, hogy a „repülőrajtot” újra és újra elígérjük, hanem az, hogy a kifutópályát végre rendbe tegyük.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






