A parlament megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, eddig fog tartani
A parlament megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, eddig fog tartani – döntött az Országgyűlés keddi ülésén. A kormány javaslatára 127 igen szavazattal jóváhagyták, hogy a jelenlegi, november 14-ig tartó veszélyhelyzetet további 180 nappal hosszabbítsák meg. Ennek értelmében a különleges jogrend 2026. május 13-ig maradhat érvényben, vagyis a következő, 2026 áprilisára tervezett országgyűlési választásokat is ebben a rendkívüli jogi keretben tarthatják meg. A javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette be, az indoklásban az ukrajnai háború következményeire és humanitárius válságra hivatkozva.
A parlament megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, eddig fog tartani
Az Országgyűlés kedden 127 támogató szavazattal elfogadta a kormány indítványát, amely a veszélyhelyzet meghosszabbítását célozza. A döntés értelmében a veszélyhelyzet 2025. november 14-től számított további 180 napig, vagyis 2026. május 13-ig maradhat hatályban. Ez azt jelenti, hogy a következő országgyűlési választásokat is különleges jogrend alatt rendezhetik meg, ami számos ellenzéki politikus és jogvédő szervezet szerint aggodalomra adhat okot.
A javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, az indoklásban pedig az ukrajnai háborúra, valamint a konfliktus okozta humanitárius válság magyarországi hatásaira hivatkozott. A kormány szerint a rendkívüli intézkedések meghosszabbítása továbbra is indokolt, mivel „az ország biztonsága, a gazdasági stabilitás és a lakosság védelme megköveteli a gyors kormányzati reagálás lehetőségét”.
Különleges jogrend – választások a veszélyhelyzet idején
A mostani döntés politikailag is nagy jelentőségű, hiszen a kormány 2026 tavaszáig fenntarthatja a különleges jogrendet, amely rendkívüli felhatalmazásokat biztosít számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány rendeleti úton is kormányozhat, megkerülve az Országgyűlés hagyományos döntéshozatali folyamatát.
A különleges jogrend fenntartása azt is jelenti, hogy az áprilisi választások idején is érvényben lehetnek azok a kormányrendeletek, amelyek a veszélyhelyzeti szabályozás alapján születnek. Jogászok és ellenzéki politikusok szerint ez felveti annak a lehetőségét, hogy a kormány politikai célokra használja fel a veszélyhelyzeti felhatalmazásokat.
A kormány viszont azt hangsúlyozza, hogy a döntés kizárólag biztonsági és humanitárius okokból született. Semjén Zsolt szerint a szavazás elhalasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné”, ezért a hosszabbítás elengedhetetlen a kormányzati stabilitás fenntartásához.
A kormány érvelése – a háború hatásai indokolják a hosszabbítást
A javaslat indoklása részletesen kitér arra, hogy az Ukrajna területén zajló háború és annak következményei továbbra is kiszámíthatatlanok. A humanitárius válság, a menekültáradat és az energiapiaci bizonytalanság mind olyan tényezők, amelyek a kormány szerint „indokolttá teszik a veszélyhelyzeti intézkedések fenntartását”.
A kabinet szerint Magyarország helyzete különleges, mivel közvetlen szomszédságban van a háborús övezettel, és az országban több százezer menekült talált ideiglenes menedéket az elmúlt két évben. A kormány emellett az ellátási láncok akadozására, a nemzetközi gazdasági hatásokra, valamint az infláció és az energiaárak alakulására is hivatkozik.
A kabinet szerint a veszélyhelyzet fenntartása lehetőséget ad arra, hogy gyorsan reagáljanak a nemzetközi eseményekre, és azonnal beavatkozhassanak, ha újabb válsághelyzet alakul ki.
Ellenzéki kritikák – „a kormány hatalmának korlátlan meghosszabbítása”
Az ellenzéki pártok többsége élesen bírálta a döntést. A Demokratikus Koalíció, a Momentum és a Párbeszéd politikusai szerint a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva gyakorlatilag határidő nélkül meghosszabbítja saját rendkívüli felhatalmazását.
A Momentum egyik képviselője úgy fogalmazott: „A veszélyhelyzet fenntartásának már semmi köze nincs az ukrajnai háborúhoz. Ez egy politikai eszköz, amellyel a kormány megkerüli az Országgyűlést és korlátozza az ellenőrzést.”
A Demokratikus Koalíció szerint a kormány a veszélyhelyzet mögé bújva hoz meg olyan gazdasági döntéseket, amelyekhez normál körülmények között parlamenti vita és társadalmi egyeztetés lenne szükséges. Az ellenzéki párt szerint „a demokrácia szempontjából veszélyes precedens”, hogy a kormány immár több mint három éve folyamatosan különleges jogrenddel kormányoz.
Kormányzati reakció: „a rendkívüli felhatalmazás nem politikai eszköz”
A Miniszterelnökség közleményében visszautasította az ellenzéki vádakat. A kormány szerint a különleges jogrend nem politikai eszköz, hanem válságkezelő megoldás, amely garantálja az ország működőképességét rendkívüli körülmények között.
„A kormány a veszélyhelyzetet mindig a magyar emberek védelme és a nemzet biztonsága érdekében alkalmazta. A mostani hosszabbítás sem politikai indíttatású, hanem szükségszerű válasz az európai biztonsági helyzetre” – áll a közleményben.
A kormányzati tájékoztatás szerint a rendeleti kormányzás nem jelent automatikusan új korlátozásokat a mindennapi életben, csupán lehetőséget biztosít a gyors reagálásra, ha a helyzet indokolja.
A parlament más döntéseket is meghozott
A keddi ülésen az Országgyűlés más fontos kérdésekről is szavazott. Elfogadták például „A politikai erőszak terjedése elleni fellépésről” szóló határozati javaslatot is, amely a politikai közbeszéd erőszakmentességének erősítését célozza.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi megosztottság és a politikai indulatok veszélyes irányba sodorhatják az országot, ezért a képviselők közös felelőssége, hogy higgadt és tiszteletteljes hangnemben vitassák meg a közéleti kérdéseket.
A parlament megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, eddig fog tartani – mit jelent ez a mindennapokban?
A veszélyhelyzet meghosszabbítása önmagában nem jelent új korlátozásokat a lakosság számára, azonban lehetővé teszi, hogy a kormány szükség esetén rendeleti úton vezessen be intézkedéseket, például gazdasági, egészségügyi vagy biztonsági kérdésekben.
A különleges jogrend tehát továbbra is fennmarad, és a kormány ennek keretében gyorsabban hozhat döntéseket – akár parlamenti szavazás nélkül is. A szakértők szerint ez rövid távon előnyös lehet válságkezelési szempontból, hosszú távon viszont kockázatos, mert csökkenti a demokratikus kontrollt.
Összességében tehát a parlament megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, eddig fog tartani 2026. május 13-ig, vagyis még legalább másfél évig különleges jogrend alatt működik Magyarország. A döntés újabb politikai vitákat gerjesztett, hiszen a kormány a rendkívüli felhatalmazást a stabilitás zálogának, az ellenzék pedig a demokratikus fékek és ellensúlyok felszámolásának tartja.
Borítókép: MTI/MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






