Frész Ferenc: „2016-tól már megfigyelhető volt, hogy az oroszok ki-be járkálnak a magyar külügyi és honvédelmi rendszerekben”
Magyarország 2015-ig a kibervédelem élmezőnyéhez tartozott, erős kapcsolatokkal az Európai Unióban és a NATO-ban. Frész Ferenc, a kiberbiztonság egyik legismertebb szakértője szerint azonban a Belügyminisztériumhoz került szervezeti átalakítás óta a rendszer gyengült, és ma már sokszor inkább „esemény utáni tablettaként” működik. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy 2016-tól már megfigyelhető volt, ahogy az oroszok ki-be járkálnak a magyar külügyi és honvédelmi rendszerekben, miközben a politikai vezetés részéről hiányzik az akarat és a szakmai háttér a megfelelő szintű védelemhez. Ez különösen fontos kérdés a 2026-os országgyűlési választások előtt, amikor a külföldi befolyásolási kísérletek még hangsúlyosabbá válhatnak. Frész Ferenccel készített interjút a Népszava, melyet a Magyar News Online szemlézett.
2016-tól már megfigyelhető volt, hogy az oroszok ki-be járkálnak a magyar külügyi és honvédelmi rendszerekben
Frész Ferenc szerint a magyar kibervédelem 2010 után komoly fejlődésen ment keresztül: akkor hozták létre a kormányzati rendszerek védelmét szolgáló központokat, amelyek 2012-re már sikeresen ki is szorították az orosz hackereket a külügyi hálózatból. Ez a munka azonban 2015-ben megszakadt, amikor a terület a Belügyminisztériumhoz került. A centralizált, parancsuralmi struktúrában a szakmai szempontok háttérbe szorultak, a nemzetközi kapcsolatok pedig meggyengültek.
„A rendszerből eltűnt a proaktivitás, és elkezdett úgy működni, mint egy esemény utáni tabletta” – fogalmazott Frész.
Ennek következményeként 2016-tól már megfigyelhető volt, hogy az oroszok ki-be járkálnak a magyar külügyi és honvédelmi rendszerekben. Az APT28 és APT29 nevű hackercsoportok – amelyek az orosz katonai és civil hírszerzéshez köthetők – újra hozzáférést szereztek a magyar hálózatokhoz. Egy kiszivárgott levél szerint a hivatalos szervek is elismerték, hogy nem tudnak érdemi választ adni a problémára.
Nem csak az oroszok aktívak
A szakértő hangsúlyozta: nem kizárólag az oroszok igyekeznek befolyást szerezni a magyar közvélemény felett. Az amerikaiak, a kínaiak és az Európai Unió is jelen vannak, mindegyikük más-más politikai és gazdasági célokkal. A probléma abban rejlik, hogy a magyar politikai szereplők gyakran felerősítik valamelyik külföldi narratívát, ezzel beengedve a befolyást a belpolitikai kommunikációba.
Beszédes példaként említette, hogy a Magyar Távirati Iroda kritika nélkül közölte az orosz hírszerzés egyik közleményét, amely szerint Ursula von der Leyen Magyar Pétert támogatja „pénzzel és paripával”. Az állítás mögött semmilyen bizonyíték nem állt, mégis könnyedén bekerült a hazai nyilvánosságba.
A manipuláció mechanizmusa
A folyamat jól kidolgozott: először egy névtelen blog tesz közzé egy képtelen állítást. Ha ezt átveszi egy politikus, majd kirakja a Facebook-oldalára, rövid időn belül bekerülhet a híradókba, és így a közbeszéd részévé válik. A közösségi médiában „visszhangkamra” jön létre, ahol a hamis állítás többszörösen felnagyítva kering, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki influenszerek osztják tovább.
Frész példaként a román választásokat említette, ahol Călin Georgescu támogatására két héttel a voksolás előtt 25 ezer TikTok-fiókot aktiváltak. Hamis állami profilokat hoztak létre, influenszereket toboroztak, mintha hivatalos szervek állnának mögöttük.
A Digitális Polgári Körök szerepe
Magyarországon a Fidesz által felépített Digitális Polgári Körök hasonló logikára épülnek. Ezek a közösségi hálózatok azért jöttek létre, hogy előre elkészített kommunikációs paneleket gyorsan és nagy tömegben juttassanak el a választókhoz. A tematikus csoportokban tesztelik, mely üzenetek rezonálnak leginkább, majd kampányidőszakban a leghatékonyabbakat élesítik.
Mivel 2024 októberétől tilos lesz a fizetett politikai hirdetés az uniós szabályozás szerint, a kormánypárt és az ellenzék számára is csak az organikus elérés marad. Ebben a helyzetben különösen felértékelődnek a DPK-hoz hasonló, kézi vezérelt közösségi hálózatok.
A deepfake és a hibrid hadviselés
Frész Ferenc szerint a következő választások során nagy valószínűséggel megjelennek majd „deepfake” videók is, amelyek hamis felvételekkel próbálják befolyásolni a választókat. Az első, gyenge minőségű kísérletek célja pusztán az, hogy a közönség hozzászokjon a jelenséghez, és később már ne akarja megkülönböztetni az igazat a hamistól.
Ez a hibrid hadviselés része, amelynek célja a társadalom megosztása, a közbizalom megingatása és a politikai érdekek érvényesítése. Magyarország is áldozata volt ennek: a tavalyi iskolai bombariadók mögött is orosz szervezés állt, bár úgy álcázták, mintha ukrán forrásból érkezett volna a fenyegetés.
A kibervédelem hiányosságai
Frész szerint a problémák egyik fő oka, hogy a hazai kibervédelmi projektek gyakran „baráti alapon” kerülnek kiosztásra, nem pedig szakmai teljesítmény alapján. A biztonságot sokszor már a rendszer tervezésekor sem veszik figyelembe, az innováció pedig kimerül abban a hozzáállásban, hogy „ha működik, ne nyúlj hozzá”. Ez azt eredményezi, hogy a rendszerek már az induláskor elavultak biztonsági szempontból.
Összegzés
A szakértő szerint a megoldás kulcsa a tájékoztatás és a proaktív védelem lenne. Magyarország 2015-ig képes volt komoly sikereket felmutatni a kibervédelem terén, ám azóta leépültek a nemzetközi kapcsolatok, és a rendszer inkább reakciós, mint megelőző jellegű. Ez különösen veszélyes a közelgő választások fényében, amikor nemcsak az oroszok, hanem más nagyhatalmak is igyekeznek majd befolyásolni a közvéleményt.
Az állítás, miszerint 2016-tól már megfigyelhető volt, hogy az oroszok ki-be járkálnak a magyar külügyi és honvédelmi rendszerekben, nemcsak szakmai, hanem politikai értelemben is komoly figyelmeztetés: a kibervédelem megerősítése nem halogatható, ha Magyarország valóban meg akarja védeni demokratikus folyamatait.
Via: Népszava
Borítókép: illusztráció
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
