Repülőrajt helyett sereghajtók lettünk – Az Európai Bizottság szerint gyengélkedik a magyar gazdaság
A magyar gazdaság régiós sereghajtó lett, miközben más országok lendületes növekedést produkálnak – a repülőrajt illúzió maradt
Az Európai Bizottság friss tavaszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság nemcsak lelassult, hanem a régió sereghajtóivá is váltunk. Ahelyett, hogy repülőrajtot vett volna a hazai gazdaság, csupán 0,8 százalékos növekedés várható 2025-re, ami még a román eredményeket is alulmúlja. Miközben a beruházások Magyarországon tovább csökkennek, a térség más országai látványos bővülés előtt állnak. A bizonytalan üzleti környezet, a csökkenő export és a visszafogott közberuházások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánk egyre inkább lemarad a közép-kelet-európai versenytársak mögött. Az Európai Bizottság komoly kihívásokat jósol a jövőre nézve.
Repülőrajt helyett a sereghajtók közé csúszunk vissza
A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzéseiben az Európai Bizottság világosan fogalmaz: a magyar gazdaság teljesítménye a leggyengébbek közé tartozik a régióban. A várható 0,8 százalékos GDP-növekedés messze elmarad a szomszédos országokétól. Lengyelországban 3,3 százalékos, Romániában pedig 1,4 százalékos gazdasági bővülés valószínű. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a nyugati országok húznak el mellettünk, de már a korábban nálunk gyengébbnek tartott szomszédok is.
A korábban hangoztatott „repülőrajt” tehát elmaradt, helyette gazdasági stagnálás, sőt, visszaesés körvonalazódik több szektorban. Az Európai Bizottság elemzése szerint különösen aggasztó a beruházások visszaesése, amely 2025-re elérheti az 1,5 százalékot. Ezzel szemben Lengyelország például 6,9 százalékos növekedéssel az EU egyik legjobb teljesítményét nyújthatja ebben a mutatóban.
Beruházási válság és gyenge exportteljesítmény
A beruházások visszaesését az elemzők leginkább a bizonytalan üzleti környezettel és a kormányzati közberuházások jelentős csökkentésével magyarázzák. A gazdasági szereplők óvatosak, a kiszámíthatatlan szabályozás, a magas infláció és az európai uniós források körüli bizonytalanság gátolja az új projektek elindítását.
Eközben a magyar export is szenved: a gyenge gép- és járműkivitel miatt az exportteljesítmény jelentősen romlott. Az ipari termelés visszaesése 2025 első negyedévében már a gazdasági aktivitás egészét is visszafogta, amely 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
A növekedés motorja: fogyasztás, nem beruházás
A Bizottság szerint a következő időszakban a növekedés legfőbb forrása nem a termelés vagy az ipari teljesítmény lesz, hanem a magánfogyasztás. A kormányzati intézkedések – például a személyi jövedelemadó-mentességek, a családi adókedvezmények bővítése – ösztönözhetik a lakossági költéseket, de ez önmagában nem elegendő a fenntartható fejlődéshez.
A vállalati beruházások 2025-ben várhatóan még alacsony szinten maradnak. Csak 2026-tól remélhető érdemi javulás, amennyiben enyhül a nemzetközi gazdasági bizonytalanság, és újraindulnak az államilag támogatott fejlesztések. A Bizottság szerint 2026-ra 2,5 százalékos növekedés érhető el, de ez továbbra is alacsonyabb, mint amit a régió más országai produkálnak.
Munkaerőpiaci feszültségek és államháztartási kockázatok
A munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,5 százalékra nőtt, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A munkaerőpiac feszültté vált, amit tovább nehezítenek a béremelési kényszerek és a közszféra finanszírozási problémái. A nominálbérek ugyan emelkednek, de a reálértékük megtartása kétséges.
Az államháztartás helyzete sem ad okot optimizmusra. A 2024-es költségvetési hiány a GDP 6,7 százalékáról 4,9 százalékra csökkent ugyan, de ez főként a közberuházások elhalasztása és az energiatámogatások visszavágása miatt történt. A strukturális problémák nem oldódtak meg: a 2025-re várható 4,6 százalékos hiány továbbra is magasnak számít, míg 2026-ban ismét növekedhet a deficit.
A bevételi oldalon a jövedelemadó-kedvezmények – például az anyák teljes adómentessége – csökkentik az állam mozgásterét. Bár ezeket részben ellensúlyozza az ágazati különadók meghosszabbítása, az egyensúly megteremtése továbbra is kihívás marad.
Növekvő államadósság és devizakockázat
A magyar államadósság 2024-ben ismét emelkedett. Ennek oka többek között a gyenge forint, valamint a budapesti repülőtér megvásárlása, amely egyszerre jelentett nagy volumenű kiadást és politikai presztízsberuházást. Az adósság mértéke 2025-ben tovább nőhet, elérve a GDP 74,5 százalékát, főként az előző évről áthúzódó kamatfizetések miatt.
Ez a szint már az uniós átlagnál is magasabb, és komoly kockázatot jelent egy esetleges nemzetközi gazdasági megingás esetén.
Összegzés: nincs repülőrajt, van gazdasági megtorpanás
A magyar gazdaság tehát nemhogy repülőrajtot nem vett, de egyre inkább leszakadóban van a régió dinamikusan fejlődő országaihoz képest. A beruházások hiánya, a gyenge export, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a magas államháztartási hiány mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a régiós sereghajtók közé sodródott.
A jövőbeli kilátások sem sokkal derűsebbek: bár 2026-tól mérsékelt növekedés várható, a jelenlegi gazdaságpolitikai irány mellett kevés esély van arra, hogy Magyarország ismét a közép-európai fejlődés élvonalába kerüljön.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
A bejegyzés forrása: magyarnews.online
Érdekesnek találtad? Oszd meg!