Magyar gazdaság: a választás után nagyon sok fronton kiigazításra lesz szükség
A magyar gazdaság 2025-re továbbra is törékeny állapotban van, és a politikai realitások miatt a választások előtt aligha várható érdemi szembenézés a problémákkal. A választás után nagyon sok fronton kiigazításra lesz szükség, hiszen a jelenlegi növekedés gyenge, a költségvetés feszes, és a kamatpálya is bizonytalan. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint akárki nyer is 2026-ban, elkerülhetetlen lesz egy komolyabb gazdaságpolitikai korrekció, mert Magyarország már most lemaradásban van a régiós versenytársakhoz képest.
Magyar gazdaság: a választás után nagyon sok fronton kiigazításra lesz szükség
A K&H vezető elemzője, Németh Dávid szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem fenntartható. Az elmúlt negyedévben a GDP mindössze stagnált, ami 0 százalékos növekedést jelent. Az elemző szerint 2025 egészére legfeljebb 0,5 százalékos növekedés várható, miközben a kormány 3 százalékot kommunikál. A reálisabb becslés szerint legfeljebb 2,4 százalék lehet a gazdasági bővülés 2026-ban – már a választások utáni időszakban.
A növekedés fő hajtóereje néhány nagyberuházás – például a BMW debreceni üzeme, valamint a kínai CATL és BYD gyárak –, de ezek egyelőre inkább az építési fázisban generálnak GDP-növekedést. A lakossági fogyasztás enyhe emelkedése is segíthet, de ez önmagában nem ellensúlyozza a költségvetés gyengeségeit. A szakértő szerint a magyar gazdaság szerkezete torzult: a növekedés motorja ma elsősorban az állami kiadás, nem pedig a termelékenység.
A kamatvágás esélye csekély, a forint stabilitása törékeny
A kamatpolitika tekintetében Németh Dávid óvatos. Szerinte bár a forint árfolyama jelenleg stabil, a Magyar Nemzeti Bank nem fog tudni kamatot csökkenteni legalább a választásokig. Az infláció ugyan mérséklődik, de csak 2026 elejére lehet 3 százalék alatti havi adat. Akkor nyílhat lehetőség egy kamatvágási ciklus elindítására, de ennek is csak 30 százalék az esélye.
Ha a forint az euróhoz képest 380 alá erősödne, és a kormány visszafogná a költekezést, megnyílhatna az út egy kisebb kamatvágás felé. Ugyanakkor az árstopok kivezetése, amely elkerülhetetlen a választás után, ismét növelni fogja az inflációt, akár 1,5 százalékponttal is. Ez tovább nehezítheti a jegybank mozgásterét, hiszen a cél az árstabilitás megőrzése.
A szakértő szerint 2026 végéig maximum két 25 bázispontos kamatvágásra lehet lehetőség, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a költségvetés fegyelmezett marad.
A költségvetési egyensúly veszélyben
A magyar költségvetés helyzete egyre aggasztóbb. A 2024-es évben az úgynevezett elsődleges egyenleg – azaz a kamatfizetések előtti költségvetési mérleg – még egyensúlyban volt. 2025-ben azonban a választások előtti osztogatások miatt már 1–1,5 százalékos GDP-arányos hiány várható. 2026-ban, ha nem történik azonnali kiigazítás, ez 2–2,5 százalékra is nőhet.
Ehhez még hozzáadódik a kamatfizetés, ami 3,5 százalék körül alakul, így a teljes hiány akár 6 százalékot is elérhet. Németh Dávid szerint „ez tarthatatlan, és mindenképpen változtatni kell rajta”. Az euró bevezetése jelenleg nincs napirenden, de az elemző szerint döbbenetes, hogy Görögország ma már több mint 3 százalékponttal olcsóbban finanszírozza magát, mint Magyarország.
A megszorítások elkerülhetetlenek lesznek
A szakértő egyértelműen fogalmazott: „A választás után nagyon sok fronton kiigazításra lesz szükség.” Az osztogatási politika, a túlzott költségvetési támogatások és a szociális ígéretek hosszú távon fenntarthatatlanok.
Németh Dávid szerint az államnak meg kell szüntetnie vagy drasztikusan csökkentenie kell a torzító hatású intézkedéseket, például az árstopokat, a különböző hitel- és lakástámogatási programokat, valamint a sport- és egyházi szféra túlzott finanszírozását.
„Az anyák adómentessége szép gesztus, de rendkívül drága. A magyar gazdaság teljesítőképességébe nem fér bele” – mondta. Ugyanez igaz a lakásvásárlások kamattámogatására, amely az első években még kezelhető költség, de hosszú távon súlyos terhet jelenthet a költségvetésre nézve.
A 13. havi nyugdíj megtartása sem biztos, hogy gazdaságilag indokolható. Németh Dávid szerint érdemes lenne nominálisan maximalizálni a kifizethető összeget, mert a jelenlegi rendszer túl bőkezű. A 14. havi nyugdíj bevezetésének pedig szerinte „semmilyen gazdasági realitása nincs”.
Nemzetközi környezet: gyenge növekedés, erős kockázatok
A nemzetközi gazdasági környezet sem kedvez Magyarországnak. Az Európai Unió GDP-je a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal nőtt, miközben a magyar gazdaság stagnált. Az elmúlt tíz évben ugyan a magyar GDP 34 százalékkal nőtt, míg az uniós átlag csak 15 százalékkal, de az egy főre jutó növekmény euróban mérve alacsonyabb volt, mint az EU-átlag.
Az ipari teljesítmény 2021 óta 10 százalékkal esett vissza, ami különösen aggasztó a régiós versenytársakhoz képest: míg a lengyelek növekedést mutattak, a csehek stagnáltak, a németek pedig visszaestek – Magyarország ezek között a középmezőnyben van, de strukturális gondokkal küzd.
A költségvetési mozgásteret ráadásul külső tényezők is befolyásolják: ha például az Egyesült Államok szankciókat vezetne be Oroszország ellen, az energiaimport hirtelen és nagymértékű átalakítását kényszeríthetné ki.
A lakáspiac és a hitelezés is torz képet mutat
Németh Dávid szerint a magyar ingatlanpiac ma 20–25 százalékkal túlértékelt. A keresletet különféle állami programok – például az Otthon Start – élénkítik, de a kínálat ezt nem tudja lekövetni. Az eredmény: tartósan magas árak és fokozott hitelkockázat.
A bankok és a hitelfelvevők számára is veszélyes lehet ez a helyzet, főleg a 10 százalékos önrésszel finanszírozott konstrukcióknál. „Az senkinek sem jó, ha az ügyfelek nem tudják fizetni a törlesztőiket” – figyelmeztetett az elemző.
A támogatott hitelek aránya már eléri a 30 százalékot a vállalati szektorban, és a lakossági piacon is a 40 százalék felé közelít. Az MNB-nek így egyre kisebb mozgástere marad a piac befolyásolására kamatoldalon – a jegybank inkább az árfolyamon keresztül próbálja kordában tartani az inflációt.
Összegzés
A magyar gazdaság 2025-ben stagnál, a költségvetés túlköltekezik, az infláció makacs, a kamatpálya bizonytalan. A választás után nagyon sok fronton kiigazításra lesz szükség, különben Magyarország tartósan leszakad a közép-európai régiótól.
Németh Dávid szerint bárki is nyeri a 2026-os választásokat, szembe kell néznie a valósággal: megszorítások nélkül nem lesz egyensúly, a piacok pedig csak a fegyelmezett gazdaságpolitikát díjazzák. „A politikai ígéretek ideje lejár. A gazdasági racionalitásé most kezdődik” – zárta az elemző.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
